A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Mizser Lajos: A Harangod-vidék helynevei - 1864

40. Verebes - hitvány borokat termő 41. felső Vén hegy Kerti S zö 11 ök 42. Alsó Vén hegy bor házas pinczékkel 43) Sele völgy Nevök eredete nem tudatik. 44. Seprős Szántóföld Neve eredete bizonytalan 45.) Hágó part. Szántóföld. 46. Eperjes part. Szántóföld 47. Méhes part Szántóföld 48. Lúczijáró Szántóföld a lúczi határral szemközt 49. Nagy halom Köz vélemény szerint emberi Kezek által alakított domb, melyen háborús időben Őr tüzek rakattak - ilyen halmokat emelkedettebb gesztelyi és lúczi határban is láthatni 50. Siska mint egy 2.000. holdnyi terület - Melyen Szántóföldekből rétből - legeiöböl és egy be épített pusztai majorból álló - a harangod Vidékhez tartozónak tartatik - a Kak - gesztelyi Megyasszai határoktól - határba vezető dülötöl 's Nagy halomtól Körül véve - Melyen régenten sok Siska termett 51.) Rakotyás a Siskái Majorsághoz tartozó lapályos rétség - szintén a harangod Vidék egyik része. 52. határ - vagy Némelyek szerint határbeli a harangod Vidékhez tartozó terjedelmes Szántóföld. Szadai harkályi és jaj halmi földekkel, Sas halmával és Kassai úttal érintkező. Keleti sz széle a' falutól 2 V* mért földnyi távolságban. 53. Kassai út Lúcz felöl Siskásnak vezető közönséges út 54. Sas halom Szántó föld 55. Tanya 1845. évben bevégzett tagosítás után be épített Mezei lakok - istállók - és egyébb épületek Kelt Hernád Németiben Május 31-én 1864. Adamovics József s. k. Községi biró Orosz Mihály jegyző PECSÉT Hely nevek Hoporty Községből Zemplén Megyéből 1. Zemplén Megye Szerentsi Kerületbe fekszik Hoporty helysége a Hernád folyam nap keleti partján, ezen folyam metszi Keresztül Hoporty határának nyugoti kis részét - ezen Hoportyi határt környezik nyugotról Abaúj Megyebeli Szikszó mező Város határa,- éjszaktól a Kis Dobszai, Kelettől a Harangod, jelenben Uj világ és délről a Csanálosi határok. 2. A helységnek ember tudtára más neve nem volt 's nem létezett, a lakosok tiszta magyarok és mindég is azok voltak. 3. Soha más el nevezéssel nem volt nevezve 4. A helység legkorábbani eredetét bizonyosan nem tudni, annyi igaz hogy a csehek idejében is már régen fel kellett álni a helységnek, mert van a Helység mellett egy köves domb a melyet a nép most is Cseh templomnak nevez, és igy hihető hogy ott lehetett a Cseheknek templomjuk, 's elrontatott akkor, mikor ismét kiverettek a csehek. 5. Honnan népesedet? nem tudatik, de annyi bizonyos, hogy a nép valóságos magyar faj 6-or A lakosok úgy vélekednek a Név eredetéről, hogy a helység ezen szótól Hop-part eredhetett mert igen nagy parton kell a helységebe be ereszkedni 7. Van a helységben illetőleg határában Tanya kettő: a Sóstó, és Ketskés, nevét vette mind a kettő azon szántó földekről, a melyeken épült, az első egy kis posvány, a másik pedig mert ott hajdanában ki vágott erdő helyén a bokrok közt ketskék szerettek legelni.- Van még meleg_oldal nevű szántó föld és Cserje nevű A meleg oldal délnek fekszik szántó föld továbbá van még Elő hegy menedékes domb oldalba szántó föld, a másik irtvány föld mely annak előtte szöllö volt, és akkori nevét tartotta meg. Van szöllöt termő hegye is, melynek neve Balog hegy és Magános hegy ennek Balog hegy a helységből ki fele ismét többdüllöi vannak nevezetesen járó parti úton bal oldara esik 485