A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Pirint Andrea: Szontagh Tibor (1873-1930) festőművész munkássága

12. kép. Miskolci látkép (Fényképezte: Szujó Péter) Bár a festő állandó kiállítója volt a nagy fővárosi intézményeknek, mindvégig tartózkodott attól, hogy szervezett csoportosulások tagja legyen. A gyér híradások között jellemzőnek tűnik, hogy a Műcsarnok 1928-as tavaszi tárlatán a „csoporton kívüliek" között állította ki munkáit.

36 Miskolcon azonban nem zárkózott el az egyesületi élettől, bár hozzá kell tenni, hogy sem az 1924-től működő Lévay József Közművelődési Egyesület, sem az 1928-ban létrehozott Miskolci Művészek Társasága nem a művészi irányultság szempontjából tömörítette tagjait, így hát stiláris elkötelezettséggel nem járt. Szontagh tagja volt mindkét említett kultúrapártoló szervezetnek, s a csoportkiállításokon rendszeresen bemutatta munkáit. Egyéni kiállításra életében csak két ízben vállalkozott. Minthogy rendkívül termékeny alkotó volt, nagyon valószínű, hogy az önálló tárlatok gyér száma Miskolc ekkor - és még sokáig - megoldatlan kiállítóhely-hiányában keresendő. Amint azt a kortárs Thurzó Nagy László írja: „Nagyon sokszor a terem-hiány tartott vissza egy-egy művészt, hogy alkotásaival a közönség elé lépjen. Ha aztán végre megvolt a terem, melyet formálisan kikoldult a hatóságoktól, annak berendezése, fűtése, világítása, takarítás, a rámák stb. olyan összeget emésztettek fel, melyek a belépődíjakból - ezt is adóztatták egy időben - nem térültek meg, s a képeladásból befolyó jövedelmet csökkentették. A kiállított képeket a művészek méltányos részletre adták, s bizony, nem egy kiállító úgy zárta kapuit, hogy egy vas se maradt a zsebében."

37 Képzőművészet 1928. 8-9. sz. 86. Thurzó Nagy L., 1965.313. 435