A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Goda Gertrúd: Holló Barnabás (1865-1917) élete és munkássága

Kuruckori költészet - Rákóczi emlékkönyv Franklin kiad. 287.). Edvi Illés Aladár bejárta a Márvány-tenger vidékét, s akvarelljeiben nyomon követte a Rodostón még fellelhető helyszíneket. S mindezt Thaly Kálmánnak Rákóczi fejedelemről kiadott írásai éltették abban a robbanásszerűen fejlődő fővárosban, ami akkor is azzal a veszéllyel fenyegetett, elveszti nemzeti karakterét. Holló Barnabás tehát egy létező életérzést ragad meg kuruc kori ciklusával. Ezért is publikálják sokat az Előörs-öt (egykor a fővárosi Képtár tulajdonában), Kuruc vitéz lovon-t, (Hadtörténeti Múzeum Ltsz.: 0215 Szo., Magyar Nemzeti Galéria Ltsz.: 52.882.) és a Kuruc zászlótartó-t, melyek azóta is elmaradhatatlan darabjai a hazai történeti kiállításoknak. Érdemes a Hadtörténeti Múzeum tényszerű műtárgyleírásra odafigyelni: „Kuruc vitéz lovon, 1905 körül bronz, 63 cm, talpazat 45x15 cm. Álló ló fején zabla, kantár. Farka rövidre kötve. Nyeregben jobbra forduló, sarkantyús, csizmás kuruc öltözetben lovas ül. Bal vállán átvetett kacagány háta mögött lótakaróra omlik. Fején tollas kuruc föveg. Bal oldalán üres kardtok lóg, a nyergen elöl pisztolytáskát, bennük pisztoly. A lovas nagy bajuszos, szájában pipával, két copfba font hosszú hajas fejét kissé fölveti, figyel. Baljával a ló marjára támaszkodva a kantárszárat fogja, hátul kitámasztott jobb kezében kihúzott kardot tart. Jelzés jobb oldalt HOLLÓ B. Állapota: kardszár sérült, kardpengéje hiányzik. Vásárlás a Bizományi Áruház Vállalattól 1963-ban." A Nemzeti Galéria pedig így írja le az ő tulajdonában lévő lovas kuruc figuráját: „Kuruc vitéz lovon. Bal lábával előrelépő, poroszkáló ló. Meghajtott fején zabla, kantár. Farka hosszú. Nyeregben sarkantyús, csizmás kuruc öltözetű lovas ül. Bal oldalán kard és tarisznya lóg, a nyergen elöl kétoldalt pisztolytáskák, bennük pisztoly. Két kezével bal vállán átfektetett, megtépett zászlót tart. Nagy bajuszos, két copfba font hosszúhajas fejét lehajtja, búsul. Jelzés a talpazaton jobb oldalt: Holló 1904. Bronz, 70 cm, Ltsz.: 52.882. Átvétel a Várból." Azonos cím alatt a leírás szerint nem ugyanaz a mű szerepel. Az utóbbi inkább az, ami Kuruc zászlótartó néven is nevezhető. (Rákóczi Album, Pesti Napló kiad. 140.) és a királyi vásárlás útján került valaha a Várba. (E kompozícióval lehet azonos a Letörött a zászló, a Tépett zászló, az Öreg kuruc zászlótartó, de még a Kuruc a Majtényi síkon címmel illetett mű is.) A fent említett művek gipszöntvényei megmaradtak a család tulajdonában és ezekről készültek azok az utánöntések, melyek ma a Vajai Vay Ádám Múzeumban találhatók Letörött a zászló és Kuruc vitéz csata előtt címmel. (Eredeti sokszorosításnak számítanak.) Vay Ádám portrédomborművel ellátott síremlékét is ugyancsak Holló készítette, s minden bizonnyal 1909-ben került a vajai református templom sírkertjébe. Mindezek után magától értetődik, hogy a vezérlő fejedelmet is megmintázta lóháton. //. Rákóczi Ferenc lovas szobra, 68 cm, bronz. Ez is megvolt egykoron a vár gyűjteményében, ami azután a háborús veszteséglistára került. Egyes adat szerint e művére kapta az utolsó elismerését, a Ráth György-díjat (a Magyar Nemzeti Múzeum 2003-ban rendezett Rákóczi-emlékkiállításon szerepelt egy változat). A hagyatéki kiállítás műtárgyjegyzéke sugallja azt, hogy Rákóczinak vagy egészalakos, vagy egy mellképszerű portréja is létezhetett ugyancsak bronzból, s ami megvásárolható volt. (Lásd Hagyatéki kat. 159, 167, 189. számú tételek.) A kuruc témában nem csak jártas volt Holló Barnabás, hanem szinte azonosult is azzal. Nagy szeretettel fogott hozzá Rákóczi Ferenc kassai síremlékének pályázatáhozAzt a fejedelem hamvainak 1906-os hazahozatala után, 1908-ban írtak ki. Ezt a komoly témát olyannyira próbálta aktualizálni, hogy az idáigi romantikus hangját elhagyja, csu415