A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Komporday Levente: Zemplén vármegye archontológiája (1919-1944)

ZEMPLÉN VÁRMEGYE ARCHONTOLÓGIÁJA (1919-1944) KOMPORDAY LEVENTE Közel három éve kutatom Zemplén vármegye köztisztviselőit a két világháború közötti időszakban. Ennek a munkának az összefoglalását szeretném adni azzal, hogy a vármegyei tisztviselők hivatali beosztását összegzem. Több olyan munka is született, pl. Zala, Békés megyéé és Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú városé, ahol a levéltárosok egy-egy vármegye, város archontológiáját elkészítették.

1 Általában nagyobb korszakot ölelnek fel ezek a munkák, sőt Békés megyéé a felsorolt tisztviselők életrajzait is tartalmazza. Ezt a sort szeretném én is gyarapítani azzal, hogy Zemplén vármegyében az 1919 és 1944 közötti időszak közigazgatásának vezetőit számba veszem. A fontosabb tisztségek, amelyeket vizsgáltam: főispán, alispán, főjegyző, másodfőjegyző, aljegyző, tiszti főorvos, tiszti főügyész, főlevéltárnok, árvaszéki elnök, árvaszéki helyettes-elnök, árvaszéki ülnök, a járást irányító főszolgabíró, valamint a járásba beosztott szolgabíró. A hivatalokat ellátó személyeket a főlevéltárnok és a tiszti főorvos főispáni kinevezésétől eltekintve egytől egyig a vármegye törvényhatósági bizottsága választotta a két világháború közötti időszakban. A második világháború felé közelítve az időben egyre inkább csökkent azoknak a tisztségeknek a száma, melyeket az előbb említett bizottság választott. A belügyminisztérium folyamatosan kivette a törvényhatósági bizottság kezéből a hivatalok betöltésének jogát. Az 1886. évi XXI. törvény rendezte először a vármegye tisztviselőinek jogkörét. Ez a törvény a törvényhatósági bizottság kezébe adta a főlevéltárnok és a tiszti főorvos kivételével a felsorolt tisztviselők megválasztását. A főlevéltárnok kinevezése, az aljegyzők és a szolgabírók központból a járásba, vagy járásból egy másik járásba történő áthelyezésének joga a főispánt illette. A vármegye irányítója a főispán volt, akit mindig a belügyminiszter előterjesztésére az államfő nevezett ki.

2 A törvényhatósági bizottság által megválasztott, a vármegye központjában (Sátoraljaújhelyen) szolgálatot teljesítő tisztviselők: alispán, főjegyző, másodfőjegyzők, aljegyzők, tiszti főügyész, tiszti főorvos, főlevéltárnok, árvaszéki elnök, helyettes-elnök, árvaszéki ülnökök. A külső tisztviselők közé azok számítottak, akik a járásokban irányították a közigazgatást: járási főszolgabírók, járásokba beosztott szolgabírók. Közvetlenül az első világháború után takarékossági szempontok miatt csak a belügyminisztérium engedélyével lehetett a nyugdíjazás, halálozás esetén megüresedett tisztviselői állásokat betölteni. Zemplén vármegyében is 1922-ben választás útján töltötték be az alispáni, főjegyzői, másodfőjegyzői és a járási főszolgabírói tisztségeket. A Horthy-korszakban először az 1929. évi XXX. törvény rendezte a vármegyei közigazgatás helyzetét. Ekkor a tárgyalt időszakban először és utoljára tisztújító választásokat tartottak. Ez azt jelentette, hogy a törvényhatósági bizottság az alispántól a szolgabírókig bezárólag minden tisztségre új választást hajtott végre. A választáson semmilyen meglepő 1 Molnár A., 2000.; Héjjá J., 2002.; Kovács I. 2003. 2

MagyaryZ., 1942. 286.; Csizmadia A., 1976. 184-185. 375