A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Tarczai Béla: A 10-es honvéd hagyományok őrzése Miskolcon

A 10-ES HONVÉD HAGYOMÁNYOK ŐRZÉSE MISKOLCON TARCZAI BÉLA Miskolc, a katonaváros Miskolcon 1848-tól 67-ig jelentős megszállócsapatok állomásoztak az Osztrák Birodalom különböző országaiból. A kiegyezés után létrejött az új, kettős, de mégis egységes hadsereg, amely a császári és királyi (közös) és a magyar királyi (honvéd) alakulatokból állt. Az utóbbi gyalogos és huszár 1913-tól tüzéregységeket foglalt magába. Az egyéb, főként műszaki részek a közös hadsereg kötelékébe tartoztak. Miskolcon ezután is volt katonaság, sőt a város vezetése maga is szorgalmazta újabb egységek idetelepítését. Ennek érdekében a vármegye és a város közös laktanyaépítési programot valósított meg.

1 A hadvezetés és a város érdekei találkoztak, mert Miskolc fontos stratégiai pontnak számított, a város pedig a társadalmi és gazdasági élet fellendülését remélte a katonaság jelenlététől. A 19. század végére e közös törekvések eredményeként Miskolc valóságos katonaváros lett. A város - több kisebb alakulat mellett - a magyar királyi 10. honvéd gyalogezrednek és a császári és királyi 65. gyalogezrednek adott otthont a hadikincstár által bérelt laktanyákban. Miskolc háziezrede, a 10. honvéd gyalogezred A hadtörténet a 10-eseket Miskolc háziezredeként említi. Ezt a címet a 65-ösök is magukénak vallották, bár volt ezredtulajdonosuk Lajos Viktor főherceg, Ferenc József legfiatalabb öccse személyében. A háziezred és az ezredtulajdonosi cím eredete az állandó hadsereg létrehozását elrendelő 1715. évi VIII. te. megjelenése előtti időkre nyúlik vissza. Ebben az időben a nemesek és a főrendek saját költségükön, saját címeres zászlójuk alatt állítottak katonákat a harcokba, s ezek megkülönböztetésül gazdáik nevét viselték. 1715 után a Habsburg-ház tagjai „ajándékba" kaptak egyes alakulatokat. Mint ezredtulajdonosok viselhették az ezred egyenruháját, ezredesi rendfokozattal, és szemlét is tarthattak, de parancsnoklási joguk nem volt. Ferenc József a welszi herceget is megajándékozta éppen egy miskolci huszárezreddel.

2 A miskolci 10-eseknek már nem jutott főherceg, ezért ezt az alakulatot a város vette pártfogásba, és mint háziezredét kezelte. A háziezred jelleg a gyakorlatban azt jelentette, hogy a városvezetés szoros kapcsolatot tartott az ezredparancsnoksággal, képviseletet biztosított számára a különféle testületekben, meghívta a polgári ünnepségekre, a háborúban ajándékokat gyűjtött és juttatott a frontra, segítette a kapcsolattartást az itthon maradottakkal. Az ezred viszont ellátta a helyőrségi szolgálatot, az ünnepségekre díszőr1 Dobrossy /., 1997. 4. köt. 185. 2 A welszi herceg, Edward Albert 1888. október l-jén, Rudolf trónörökös társaságában vette át a 12. huszárezredet. 1901-től 10-ig VII. Edward néven uralkodott. 361