A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Alabán Péter-Csépányi Attila: Hódoscsépány gazdaság- és társadalomtörténete a dualizmus idején

Az első, országosan hitelesnek tekinthető agrárstatisztikai adatokat az 1895 végén végrehajtott első mezőgazdasági összeírás - 1897-ben megjelent - községi részlete zettségü kötetei tartalmazzák. A kutatást azonban nehezíti, hogy - mint már korábban is említettük - az elsődleges cél az ország földterületének gazdaságok (és nem tulajdonosok!) szerinti megoszlásának felmérése volt. Egységes azonban a földmérték: míg az 1865-ös kötet - megtévesztő módon - több helyen is magyar holdban közli az adatokat, addig itt minden esetben katasztrális holdban kifejezett értékek szerepelnek. Az 1939 holdas csépányi határban az összeírás -jogcím szerint - 1864 kat. hold (96,14%) tulajdon-, 54 kat. hold (2,78%) haszonbéres és 21 kat. hold (1,08%) haszonélvezeti birtokot közöl. A második kötetben bemutatott 100 kat. holdon felüli birtokoknál két csépányit találunk. A község legnagyobb birtokosa ekkor Gercser Ferenc volt, akinek gazdaságáról - nagyságára és ellátottságára vonatkozóan - már jóval több adatot tudhatunk meg. Két faluban összesen 443 hold földje volt 8 gazdasági cseléddel, továbbá jelentős állat- és eszközállománnyal.

40 A vagyoni helyzete szerint másodikként közölt Csépányi Ignácz főbíró ennél jóval kisebb, mintegy 141 kat. holdas gazdaságot tudhatott magáénak, melyen belül a kis területű legelő (10 hold) a tartott állatok alacsony számára is utal. A határterület müvelésében a korszak végéig nem történt jelentős változás: némileg nőtt a szántók aránya, miközben - összarányát tekintve - csökkent a termőterületeké és az erdőké. A művelési ágak megoszlásának időbeli alakulását - abszolút és relatív számokban - a 2. táblázat mutatja:

41 2. táblázat: A művelési ágak változásai Csópányon a 19-20. század fordulóján Művelési ágak / év Terület (kat. hold) Arány (%) Művelési ágak / év 1895 1913 1895 1913 Szántó 816 901 42,08 46,28 Kert 13 19 0,67 0,97 Rét 142 136 7,32 6,98 Legelő 362 372 18,67 19,11 Erdő 518 417 26,72 21,42 Művelés alól kivont terület 88 102 4,54 5,24 ÖSSZESEN 1939 1947 100 100 Más közeli településekhez (pl. Sajóvárkony, Hangony, Domaháza) hasonlóan, a közösen használt határrészeknek megfelelően Csépányon is találkozunk a korai történeti forrásokban közbirtokosságok említésével, melyek az Északi-középhegység falvaiban már a 19. század második felében létrejöttek úrbéres, illetve nemesi compossessoratusokként. A Csépány-Nagyvölgy és Somsály pusztai közbirtokosság tagjainak hatóságilag állapították meg a legeltetési jogait, feltüntetve a lajstromban a birtokos nevét és a kihajtott szarvasmarhák számát.

42 Ezek alapját az osztatlan erdő- és legelőterületek 40 Állatok: 15 szarvasmarha, 8 ló, 26 sertés, 265 juh. Eszközök, gépek: 1 vetőgép, 1 rosta, 1 szecskavágó, 2 borona és 7 igás szekér. (Mezőgazdasági statisztika, 1897. 11. kötet. 280.) 41 Forrás: Mezőgazdasági statisztika, 1897. I. kötet. 342.; ül. Földterület, é. n. 93. 42 Az 1899. június 3-án keltezett jegyzék összesen 84 birtokos nevét tünteti föl, főként a Csépányi család - egyes leszármazási ágait ragadványnevekkel megkülönböztetett - tagjait. (Kézirat-másolat Németh Gyula tulajdonában) 306