A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Alabán Péter-Csépányi Attila: Hódoscsépány gazdaság- és társadalomtörténete a dualizmus idején

nem az egyéni tulajdonosok, hanem az egyes mezőgazdasági üzemek jelentették, így statisztikai szempontból ez, de a későbbi, 1895-ben kiadott is forráskritikával kezelendő! Gazdaságtörténeti vonatkozásban a földkönyv alapján felállítható tulajdonosi kategóriákon belül külön vizsgálhatjuk az egy-egy csoportba tartozó birtokállomány hasznosítás szerinti megoszlását. Nagyobb birtokoknál a földtagok száma még mindig magas; a legtöbb volt úrbéresnél például 20 körüli, tehát az egytagos tagosítást itt sem lehetett végrehajtani. Az 1. táblázat az osztályozott holdakból számított relatív arányokban közli a művelési ágak adatait. (A hasznavehetetlen területekre vonatkozóan a földkönyvben nem találhatók részenkénti lebontásban megadott adatok, a kivételes birtokosoknál pedig - teljes állományuk arányát nézve - a számok elenyészők, ezért nem közöljük.) /. táblázat: Csépány határának relatív megoszlása tulajdonosi kategóriák és művelési ágak szerint (1864) Művelési ágak A volt úrbéres gazdák rendezett birtokai (%) A külbirtokosok rendezett területei (%) A Csépányi család rendezett birtokai (%) Beltelek 3,51 1,45 7,92 Szántóföld 53,23 31,01 30,05 Rét 18,76 9,42 11,29 Erdő 6,69 (közös) 42,78 35,44 (részben közös

37

) Legelő 17,81 (közös) 15,34 15,30 (közös) Összesen 100 100 100 Az egész faluhatárhoz viszonyított arányuk 29,98 29,28 34,46 FALUHATAR 100 A dualizmus korában a Barkóság falvainak nagy részénél a háromnyomásos földművelést (őszi gabona - tavaszi gabona és kapás növények - ugar) alkalmazták, s a faluközösségi szervezeteknek megfelelően a kötött gazdálkodás (nyomáskényszer) volt a jellemző. A 19. század végéig az itt élők számára a rozs volt a legfontosabb kenyérgabona, de az ugar egy részének felszántásával már ekkor is termesztettek kukoricát és burgonyát, köztesként pedig babot és tököt.

38 A kalászosok aratását és cséplését követően Csépányon a lisztőrlést a templom közelében és a Malom-szögben felállított két vízimalomban' végezték. A kapás- és kertkultúrák szerepe - árutermelő szerepüket tekintve ellenben már elhanyagolható a térségben. A tagosítás kezdetén a csépányi határ megoszlása az alábbiak szerint alakult az adatok végső összesítése és kerekítése során: belsőség: 5%, rét: 14%, legelő: 16%, erdő: 26%, szántóföld: 39%. 3 A Csépányi család osztatlan és felosztott erdőinek aránya közel azonos: 49,76%, illetve 50,24% a tulajdonukban lévő egész állományhoz viszonyítva. 38 Paládi-Kovács A., 1982. 51,56. 39 Szerepük a 20. századi ipartelepítéssel párhuzamosan eljelentéktelenedett, 1945 után pedig államosították őket. {Németh Gy., i. m. 60.) 305