A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Alabán Péter-Csépányi Attila: Hódoscsépány gazdaság- és társadalomtörténete a dualizmus idején

Kolossá Tibor és Orosz István által meghatározott - közel azonos - rétegkategóriákat vesszük, akkor a fenti birtokos és a közel 30 holdat bíró Somoskeöy Ferenc a legfelső csoportot képviselte. A középparasztok között sem kisnemeseket, hanem volt úrbéreseket (10 főt) találunk átlag 12 kat. holdas birtoknagysággal. A „hierarchiában" alattuk elhelyezkedő Csépányiak egyes földterületei ettől jóval elmaradnak, jól reprezentálva a kurialisták korabeli pozícióját és életmódját. A kataszteri iratok feldolgozásának egyik fő módszertani problémája - más településekhez hasonlóan - a földkönyvekben gyakran előforduló ún. közös birtokosok vizsgálatánál merül fel. Forráselemzési tekintetben lényeges kritériumként hívja fel Orosz István a figyelmet Mándok (Szabolcs megye) kutatásánál arra, hogy a hagyatékiörökösödési folyamatok sokszor évekig elhúzódtak, így amíg nem írták át az örökösök nevére a birtokot, az addig „közös birtok"-ként került bejegyzésre a földkönyvekbe és a birtokrészleti jegyzőkönyvekbe." Csépány úrbéresei között 1862-ben csupán kenderföldek és kaszálók szerepelnek ilyen megnevezés alatt: Dálnoky József és Somoskeöy Ferenc volt úrbéresei több mint 30 hold, Császár János és Rácz Ferenc volt úrbéresei pedig közel 5 hold kaszálórét fölött osztozkodtak. A külön kategóriát képviselő egyháziak (pl.: római katolikus lelkész és tanító) végül mintegy 10 kat. hold „kivételes birtok"-kal rendelkeztek. Komolyabb következtetésekhez és tanulságok levonásához a tagosítás utáni, 1864. évi telekkönyv

34 nyújt támpontot. Négyszögölekben itt is csak a teljes birtoknagyság van megadva,

35 annak hasznosítás szerinti részei nem. A belteleknek, a szántóföldnek, a rétnek, az erdőnek, illetve a legelőnek - a bonyolultabb számításokat igénylő - osztályozott holdakban feltüntetett adatai ellenben mégis alkalmasak az arányok érzékeltetésére. Ezekből kiindulva a tulajdonviszonyoknál a következő relatív számokat láthatjuk a teljes határ megoszlására: • Külbirtokosok (4 birtok) területe: 29,28%. Legnagyobb birtokosok: Dálnoky Nagy József utódai (231 566 négyszögöl), • A Csépányi család (61 birtokos, illetve örökös) birtokai: 34,46%. Legnagyobb birtokos: Csépányi Ágoston (28 797 négyszögöl), • A volt úrbéres gazdák (11 önálló és 3 közös birtok) területe: 29,98%. Legnagyobb birtokos: Tót Imre János (39 797 négyszögöl), • Kivételes birtokosok (4 illetékföld) területe: 1,95%, • Hasznavehetetlen terület: 4,33%. A százalékos arányok a gazdagparaszti réteg csaknem teljes hiányát, ennek, valamint a birtokelaprózódás felgyorsulásának megfelelően pedig az alacsonyabb birtokkategóriák növekedését mutatják. Ezt alátámasztandó, az 1865-ben kiadott mezőgazdasági statisztika 3 nagybirtokossal szemben 117 kisbirtokost közöl Csépány alig több mint 1400 kat. holdas határában.

36 Itt kell megjegyezni, hogy az utóbbi felmérés alapját még 32 5 holdon aluli birtokosok: agrárproletárok vagy nem mezőgazdasági főfoglalkozásúak; 5-15 holdasok: kisárutermelő, bérmunkát még nem alkalmazó szegényparasztok; 15-30 hold közöttiek: olykor bérmunkát is igénybe vevő középparasztok; 30 hold felettiek: tőkés nagygazdák. (Vö. Orosz /., 1963. 163.) 33 Orosz I., 1963. 159. 34 B.-A.-Z. m. Lt. VII-l/c. Tagosítási iratok. Csépány 1770-1869. Csépány helység határának rendezés utáni telekkönyve (1864). 3 A több esetben is hibásan összesített adatok igen alacsonynak tűnnek a későbbi, nyomtatott mezőgazdasági statisztikák tükrében: a teljes faluhatárt a telekkönyv 1 301 579 négyszögölben határozza meg, amely mindössze 813,49 kat. holdat tenne ki. A probléma az osztályozott holdak átváltásban lehet, ezért hivatkozunk inkább százalékos arányokra. 36 Mezőgazdasági statisztika, 1865. 104-105. Az adatok az 1853-1855. évi állapotokat tükrözik! 304