A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Alabán Péter-Csépányi Attila: Hódoscsépány gazdaság- és társadalomtörténete a dualizmus idején

és rokonsági csoportokat „hadak"-nak nevezték. A szó eredetileg tömeget, tevékeny sokaságot is jelent, mely utal a több - tősgyökeres apaági - rokoncsaládot egybefogó szervezetre és tudatra. Morvay Judit kutatásai során több hasonlóságot és különbséget fedezett fel a nemzetség és had fogalmának magyarázatakor. A vizsgált településünk tekintetében a legfőbb rokon vonás az a nézet, miszerint a hasonló nemesi községekben úgy tartották, hogy „aki nem nemes, annak nincs nemzetsége, az csak paraszt."

1 A falut alapító családok által büszkén vállalt kisnemesi múltat a hadas településeken - többek között - a településformák is őrzik. A lakóhelyi szegregáción belül itt az egy helységen belüli elkülönülés volt a jellemző. Más észak-magyarországi (főként borsodi és gömöri) faluhoz hasonlóan igen gyakoriak a családokról elnevezett zugok, közök és udvarok. Ezt bizonyítandó, hogy egyes településrészek vagy belterületek neveiben a nemzetségek nevét találjuk meg;

19 Csépány esetében például Pálgazda-szög, Ivacsudvar. Később a hadak, majd nagycsaládok szétválása a beltelkek felosztásához vezetett. Több esetben előfordult, hogy - a korlátozás alatt álló, szabályos és szélesebb jobbágytelkektől eltérően - az örökösöket ily módon próbálták kielégíteni. A nemesi hadak őseinek beltelke azonban az új családokat befogadó épületek felhúzásával idővel egyre zsúfoltabbá vált, tagjai pedig elszegényedtek. A kisnemesi családok közül a Borsod megyei Csépányiak közül Csépán Ferencz nevét Nagy Iván 1858-as családgyűjteménye is említi a más országrészben (pl. Somogy vármegye) élő, hasonló nevű nemzetségekkel együtt. ° Habár az erőteljes differenciálódásnak köszönhetően a kisnemesi csoportok nagy része már a 17-18. századtól kezdve paraszti szinten élt, származástudatuk, nemesi múltjuk élesen elkülönítette őket a saját társadalmi rétegük alatt állóktól. Gazdasági szerepük később nem elsősorban birtokállományuk nagyságában, sokkal inkább az azok egy részén végzett ipari tevékenység révén emelkedett ki (Somsály), mely nagyarányú változást indított el a község életében. Gazdasági és társadalmi változások a dualizmus idején A korszak gazdaság- és társadalomtörténeti vonatkozású - ugyanakkor főként jogi természetű - előzményei korábbra, a 18. század végéig nyúlnak vissza. A legfontosabb határvonalat a feudalizmus végét is jelentő 1848. évi, Magyarországnak új alkotmányt nyújtó áprilisi törvények jelentették, melyek közül az azonnali és a földesurak későbbi állami kárpótlásával végrehajtandó kötelező örökváltság a társadalmi átalakulás elindítója lett. A jobbágyfelszabadítással - igaz, nem azonnal - megszűnt a parasztok személyes alávetettsége, eltörölték az úrbéri terheiket, ők maguk pedig az úrbéres föld szabad tulajdonosaivá váltak. Az elhúzódó folyamatot időben és térben egyaránt táji és rétegbeli különbségek, ellentmondások kísérték, melyek minden területen jól érzékelhetők voltak. Gazdasági-társadalmi téren az ipari forradalom és iparosodás hatásait emelhetjük ki, míg a kultúra- és mentalitástörténet tekintetében az új helyzethez (függésből kikerülve szabad ember) történő lassú alkalmazkodás mutatkozott meghatározónak. Utóbbit Vörös Antal megfogalmazásával szemléltetjük: „Maga a felszabadult parasztság nem mindenütt és nem mindenkor gyorsan vetette le a jobbágyi viselkedési és szemléleti formáit."

21 A következő évszázad közepén - a helyi szinten is döntően meghatározó társadalmi válto18 Morvay J., 1966.483. 19 Paládi-Kovács A., 1981. 166. 20 Nagyi., 1858. 132. 21 Vörös A., 1966. Idézi: Kosa L., 1998. 41. 301