A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Hazag Ádám: Adalékok a 18. századi Magyarország cigányságának életéről a Szepes vármegyei cigányösszeírás tükrében

Torna megye Gömör megye Szepes megye Rutén 1 fő - 0,7% Vallás nem került bejegyzésre 17 fő-5% 3 fő - 2% A cigányság vallási megoszlásával kapcsolatban mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy általában környezetük vallását követték, ezért általánosnak tekinthető, hogy a település, vagy régió vallási hovatartozása volt számukra is meghatározó. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy vallásukat gyakorolták is, ez csak a beilleszkedés egyik tényezője volt számukra, nem jelentett valóságos vallási hovatartozást. Torna megye Gömör megye Szepes megye Családos férfiak átlagéletkora 36,8 36,5 37 Családos nők átlagéletkora 31,5 27,5 31 Leánygyermekek átlagéletkora 6,8 6,6 8,1 Fiúgyermekek átlagéletkora 7,6 8,03 7,64 Leánygyermekek számának átlaga a családokban 1,17 1,04 0,95 Fiúgyermekek számának átlaga a családokban 1,56 1,26 1,12 Gyermekek aránya a családok számához viszonyítva 2,86 2,3 2,04 A három vármegyében az életkori adatok nem mutatnak jelentős eltéréseket, ezeknek akkor lenne igazán jelentősége, ha rendelkezésre állnának a nem cigány lakosság hasonló adatai, ezek összevetésével már le lehetne vonni bizonyos következtetéseket. A cigánylakosság megoszlása négy vármegyében Torna megye Gömör megye Szepes megye Pest megye Cigány lakosság száma az összlakosság számához viszonyítva nincs adat 1,3% 0,03% 0,5% Cigánycsaládok által lakott települések aránya nincs adat 59% 26,6% 73% A fenti táblázat megmutatja, hogy a cigányság nem képviselt jelentős számarányt a 18. századi Magyarországon. Az értékeléshez természetesen azt is számba kell vennünk, hogy itt csak az ideiglenesen, vagy véglegesen letelepedett családok kerültek feljegyzésre, míg a vándorló egyének, illetve csoportok itt nem szerepelnek. Ha viszont azt feltételezzük, hogy a letelepedettek aránya csak 10%-a a vándorlók számának,

22 akkor sem képviselnek jelentős számarányt például Szepes vármegyében, azonban egy ilyen arányszám mellett jelentősnek tekinthető számuk Pest és Gömör vármegyékben. Azonban az 1790-es év demográfiai számait figyelve

23 megállapítható, hogy a cigányság számával ugyan nem foglalkoztak, de az egyéb meghatározás alá tartozó népesség száma csak 22 Ezt az arányt túlzónak tartom. 23 Ember Gy.-Heckenast C, X. kötetes Magyar Történelem (1686-1790) II. kötet, 70. (4. táblázat). 234