A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Hazag Ádám: Adalékok a 18. századi Magyarország cigányságának életéről a Szepes vármegyei cigányösszeírás tükrében

Torna megye Gömör megye Szepes megye Lópásztor 1 fő- 1% 10 fő-2% Rézműves 2 fő Pásztor 8fő-l% Muzsikus 28 fő - 28% 21 fő-5% 9 fő - 5% Libapásztor lfő Szolga 3 fő Marhapásztor 2 fő Asztalos 2 fő Iparjellegű munkát végzők 62 fő - 64% 256 fő-75% 155 fő-91% Mezőgazdasági jellegű munkát végzők 7 fő - 7% 38 fő-11% Muzsikálásból élők 28 fő - 28% 32 fő - 8% 9 fő - 5% Foglalkozása nem került feljegyzésre 30 fő - 8% 5 fő - 3% Egyszerre több foglalkozást űznek 14 fő - 4% lfő A foglalkozások összevetésekor mindenképpen ki kell emelni, hogy ezek az adatok nem mindig fedik a valóságot. Mivel a cigányságot rendeleti úton kötelezték arra, hogy valamilyen foglalkozást űzzenek, ezért sokszor valószínűleg bediktáltak valamilyen adatot, attól függetlenül, hogy valóban ezen foglalkozásból éltek e, vagy egyáltalán értettek volna hozzá. Ez volt a hatóságok érdeke is, hisz a foglalkozást nem űző cigányok ellen nekik kellett volna eljárni, ami többletmunkát jelentett volna, és valószínűleg több esetben veszélyeztette a település békéjét is. A cigányságnak még egy érdeke fűződött valamilyen foglalkozás bizonyos szintű elsajátításához, hiszen egyes kisebb munkák elvégzése sokszor jelenthetett megélhetést, de munkájuk minőségét az is jelzi, hogy sokszor csak ételt, esetleg szálláslehetőséget kaptak munkájukért. Valamilyen munka elvégzésének álruhájában sokszor juthattak be házakba, vagy olyan területre, ahová egyébként nem engedték volna őket, ezt és a munkaadó figyelmetlenségét kihasználva aztán kisebb-nagyobb értékeket is magukhoz vehettek. A munka ürügyén történő lopás és csalások inkább a vándorló közösségekre voltak jellemzőek, hisz a letelepedett családokat ismerték a településen, itt valószínűleg nem kockáztattak, viszont más településekre eljutva, már nyugodtan próbálkozhattak. A fentiek miatt kell kritikával kezelnünk a foglalkozási megoszlást a cigányok körében, viszont az adatok mindenképpen megmutatják azt, hogy mely foglalkozási ágak voltak elterjedtek a cigányság körében, időbeni vizsgálatával arra is fény derülhet, hogy a foglalkozási arányszámok hogyan változtak idővel. Ez azért is fontos lehet, mert egyes foglalkozási ágak letelepedett életmódra utalnak, ilyenek a mezőgazdasági jellegű foglalkozások, erre azonban csak Gömör megyében találunk példát, itt is elhanyagolható százalékban. Vallási megoszlás a három vármegyében Torna megye Gömör megye Szepes megye Katolikus 53 fő - 67% 170 fő-48% 152 fő - 96% Református 27 fő - 33% 64 fő-18% 2 fő-1,5% Kálvinista 103 fő-29% 233