A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Hazag Ádám: Adalékok a 18. századi Magyarország cigányságának életéről a Szepes vármegyei cigányösszeírás tükrében

ADALÉKOK A 18. SZÁZADI MAGYARORSZÁG CIGÁNYSÁGÁNAK ÉLETÉRŐL A SZEPES VÁRMEGYEI CIGÁNYÖSSZEÍRÁS TÜKRÉBEN HAZAG ÁDÁM A jelenlegi tanulmány az egy évvel ezelőtt elkezdett tanulmánysorozat része, melynek célja, hogy felmérésre kerüljön a magyarországi cigányság lélekszáma, életmódja, társadalmi helyzete az 1767. december 10-én Mária Terézia által kiadott rendelet alapján, mely előírta a cigányság első országos összeírását. A tanulmánysorozat első része Gömör, illetve Torna megye cigányösszeírásaival foglalkozott, a mostani tanulmány pedig Szepes vármegye cigányösszeírását dolgozza fel. A választás két ok miatt esett erre a területre, egyfelől a rendelkezésre álló anyagok ennek a területnek a feldolgozását tették lehetővé, másfelől pedig egy szűken vett régiós egység értékelését adja. A tanulmány célja az, hogy három vármegye

1 adatait a lehetőségek figyelembevételével elemezzem, és az eredményeket összehasonlítsam annak reményében, hogy többet tudhassunk meg a 18. században Magyarországon élő cigányság életével kapcsolatban. Reményeim szerint ez a munka tovább bővül majd, újabb vármegyék cigányösszeírása kerül feldolgozásra, ezzel gyarapítva az adatokat, míg végül egy országos szintű adatállomány nem áll rendelkezésre. Természetesen a munkát ekkor sem lehet teljesnek tekinteni, hiszen összeírások nem csak ekkor készültek, hanem későbbi időszakokban is, ezért fontosnak tartom ezek elemzését is, melyek további fontos információkat tárhatnak fel a cigányság magyarországi életével kapcsolatban. Az összeírások elemzésénél újabb, és a már eddigiekben vizsgált nehézségekbe ütközhet a kutató, ezért előfordulhat, hogy a már tárgyalt problémák újra felvetődnek ebben az írásban is, ezért előre is elnézést kérek. Nem térnék ki itt az összeírást megelőző történeti előzményekre, hisz ennek okairól és szükségességéről, valamint a cigányság magyarországi megjelenéséről és történetéről az előzőekben már írtam. Az összeírásokkal kapcsolatban inkább az egyes területekre jellemző, vagy kiemelkedő jellemzőket venném elő, ezekről írnék bővebben. A tanulmányt a Szepes vármegyei összeírás jellegzetességeivel kezdeném. Az 1768. évi összeírás elrendelésekor az összeírások szempontjait egységes módon adták meg a végrehajtóknak. Az összeírásoknak tartalmazni kellett

2 a cigány családok lakóhelyének nevét, a család-, illetve a keresztnevet.

3 Ezen kívül a családfő és feleségének életkorát, a családfő foglalkozását,

4 a család felett álló uradalom nevét, a család vallási hovatartozását, valamint gyermekeik keresztnevét és életkorát. Az összeírások megbízhatatlanságát több okra vezethetjük vissza, egyfelől az összeírást végzők érdekei, érdektelensége, valamint a cigányság sajátos életmódja miatt az összeírásokban szereplő adatok inkább csak megközelítőleg fedik a valóságot, biztos adatokkal nem szolgálnak. Ha a Szepes vármegyében készült összeírást vesszük alapul, rögtön feltűnhet az, hogy 1 Torna, Gömör illetve Szepes vármegye. 2 Kellett volna. 3 Külön a családfőét, illetve a feleségét, a feleség esetében természetesen csak a keresztnevet. 4 Ha ez meghatározható volt. 227