A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Gyulai Éva: Bor és kenyér II. Miskolc-toposzok az újkori utazási és honismereti irodalomban

Keszthelyen és Szarvason, az 1799-ben megjelent Freymüthige Reise című munkájában^ „leírja a népet, népszokásokat, a földmívelés módját a népiskolázás rendjét, többek közt Tessedik szarvasi iskoláját, a keszthelyi gazdasági iskolát. Elég terjedelmes munkája egy jószemü zipser megfigyeléseinek gazdag gyűjteménye."

6 Glatz Jakab érdeklődése, polihisztor kortársai gyakorlatához hasonlóan igen széles, s a társadalom- és honismereten túl a természet jelenségei is érdeklik. 1803-ban természetismereti munkát jelentet meg Jénában a „természet három országáról".

7 A „Zipser" (= szepességi német) Glatz Jakab anonim szerző, munkáján csak könyvének címe szerepel: Egy magyar őszinte észrevételei hazájáról. Utazás néhány magyar tartományban. Ez a cím nemcsak műfaját - utazási irodalom - határozza meg, hanem szerzőjéről is sokat elárul, hiszen a „freymüthige" szó szabadelvűt is jelent, a konzervatív, visszahúzó ellentétét, talán ezért bújik meg a szerző az anonimitás mögött. Az előszóból kiderül, hogy az író munkáját eredetileg egy német folyóiratba szánta (feltehetően folytatásokban), de átváltott a könyvre, egyrészt, hogy a hazai közönséget is megnyerje az olvasásnak, másrészt a könyv elmélyültebb tanulmányozásra való, mint a gyorsan átlapozható folyóirat. Müvét nem a hagyományos „teljes" útleírásnak szánja, s nem a vidékek és városok topográfiai leírásának, mivel csak az érdekességek és sokféleségek érdeklik, s egyes híres vidékeket - bár átutazik rajtuk -, meg sem említ müvében.

8 Glatz Jakab utazásai alatt tett és 1799-ben anyanyelvén, németül íródott és közreadott „őszinte megfigyelései" IX-XIII. fejezetében írja le miskolci benyomásait, miután megjárta (a korszak legnépesebb városaként ismert) Debrecent, majd a külföldön is jól ismert keszthelyi és szarvasi mezőgazdasági akadémiákat. Miskolc környezetét igen termékeny földjével és csodálatos természeti adottságaival jellemzi. A tájképi szépséghez hozzájárul, hogy sok háza van, s ezeket gyümölcsöskertek övezik. A leírásból kitűnik, hogy a lassú, feltehetően kocsin megtett utazásban milyen nagy szerepe van a tájképi attraktivitásnak, amely mintegy előkészíti, megalapozza az impressziókat. Miskolc környéke igen kies, a természet harmonikusan változik (anmuthig, harmonisch Abwechselungen), a várost szőlőhegyek övezik.

9 A felvidéki, Magyarország leginkább polgárosult, óriási városi hagyományokkal rendelkező vidékéről érkezett értelmiségi utazó Miskolcról alkotott legelső benyomása, hogy több szempontból is a figyelemreméltóbb magyarországi városok közé sorolható (in melír als einer Hinsicht, unter die merkwürdigern Stcidte Ungarns gehört). Ebben az ítéletben implicit módon benne van, hogy a korabeli közvélemény előtt Miskolc nem tartozott a különösen ismert helyek közé, hiszen a kor „turisztikai" látványosságainak (bányák, egyetem, akadémiák, püspöki székhely, zarándokhely, egyházi intézmények, természeti attrakció) egyike sem ékesítette. A 18 ezres város (az előszóból kiderül, hogy az utazó haszonnal forgatta a kor legjelesebb, Magyarország adatait feldolgozó, német nyelvű statisztikai lexikonát, Korabinszky művét) városképe, ellentétben környékével, nem megragadó, utcái nem szimmetrikusak (vagyis nélkülözik a tudatos várostervezést), házai nem szépek, sok a fából épült, nádfedeles, a piaci bódéhoz, „butykához" (Marktbuden) hasonló viskó. 5 [Glatz J.,} 1799. Vö. Dóczy J.-Welbnann I.~Bakács /., 1934. 1387. sz. 6 Dóczy J.-Wellmann l.-Bakács /., I. köt. 1934. 318. 7 Jákob Glatz: Naturhistorisches Bildcr und Lesebuch, oder Erzahlungen übcr Gegenstánde aus den drci Rcichen der Natúr nebst 300 illuminirten Abbildungen von Horny und einer Erklárung derselben in Versen. Jena (1803). Vö. Dóczy J.-Wellmann l.-Bakács I. köt. 1934. 1567. sz. * [Glatz J.,] 1199. Vorrede. 9 [Glatz J.,71799. 117. 10 Uo. 116. 190