A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Gyulai Éva: Bor és kenyér II. Miskolc-toposzok az újkori utazási és honismereti irodalomban

BOR ÉS KENYÉR II. MISKOLC-TOPOSZOK AZ ÚJKORI UTAZÁSI ÉS HONISMERETI IRODALOMBAN GYULAI ÉVA ...bort, amely megvidámítja a halandók szívét, fényesebbé teszi az orcát az olajnál; és kenyeret, amely megerősíti a halandók szívét. (Zsolt. 104,15) Utazók Miskolcon - Glatz Jakab (1799) A modern tudományosság, a felvilágosodás eszméi és elvei, a társadalmi nyilvánosság új formái (sajtó, tudományos irodalom, a tudományokat népszerűsítő publikációk, az oktatás és társasélet bővülése) a 18. századot a kommunikáció korszakává tették, természetesen a rendi társadalom keretei között. Ez nemcsak az egyes társadalmi rétegek közötti kapcsolatok, kölcsönös megismerés (sőt, ha a szabadkőművességre gondolunk, elismerés és emberbarátság) megerősödését hozta magával, hanem a földrajzi távolságok csökkentését, a távoli helyek, emberek közeledését is eredményezte. A török kiűzését követően soha nem látott megismerési vágy jellemezte a magyarországi közvéleményt, s ennek szolgálatában külföldi mintára új tudományágak születtek, de fellendült az utazási kedv is.

1 A török kort követő útleírásokra már jellemző a gazdaságföldrajzi érdeklődés, az előző korok történeti érdeklődése után. Az újkori utazók már városképeket rajzolnak, s „ezekben a városleírásokban... az író részletesen beszámol a város fekvéséről, művészeti, építészeti nevezetességeiről, intézményekről, lakosokról, műveltségi, vallási állapotokról, ipari és kereskedelmi életről, s nem utolsó sorban a város múltjáról."

2 A fellendülő utazási irodalom is az országismeret szolgálatába állt, s míg a középkorban, kora újkorban főleg külföldi utazók adtak hírt Magyarországról az európai közönségnek, a 18. században főként belföldi utazók járták és írták le a Magyar Királyság kiterjedt vidékeit. „Magasabb tudományos szintre azonban ez a törekvés azon evangélikus értelmiségiek közreműködésével emelkedett, akik német egyetemi tanulmányaik során megismerték az ún. államismereti (Staatenkunde) iskola célkitűzéseit és korszerűbb módszereit. így a helyi feladatok felmérését és megoldását a nemzetközi tudományos tapasztalatok alkalmazásával tudták elősegíteni."" Ennek az evangélikus polgári Hungarus értelmiségnek legkiemelkedőbb képviselője Bél Mátyás (1684-1749) volt, de ide sorolhatjuk azt a poprádi születésű evangélikus lelkészt is, az újkor folyamán a legkimerítőbb Miskolc-leírást készítette. A német anyanyelvű Glatz Jakab (vagy Jákob Glatz) (1776-1831) bejárta a Felvidéket és az Alföldet, járt Miskolcon és Debrecenben, 1 KosáryD., 1994. 150-153. és 584-586. 2 Bárdos J., 1935/36. 176. 3

Uo. 150-151. 4 Miskolci útleírásának az itteni kukoricatermesztésre vonatkozó része már megjelent: Gyulai E., 1987/88. 189