A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)
Spóner Péter: A kerékgyártó-mesterség múltja Északkelet-Magyarország történelmi vármegyéiben a céhkorszak végéig (Abaúj, Zemplén, Borsod vármegye)
... bizonyítja, hogy a legdíszesebb és legfinomabb franczija mintájú hintákat is megtudták csinálni. A céhek belső élete A vizsgált régióban működő céhek életéről a legteljesebb áttekintéssel a miskolci kerékgyártócéhről rendelkezünk. A Herman Ottó Múzeum céhes gyűjteményének a miskolci kerékgyártócéhre vonatkozó anyaga lehetőséget nyújt a céh belső életének átfogó megismerésére, de tekintettel arra, hogy a területünkön működő minden céhnek hasonló volt a felépítése, így ezen keresztül megismerhetjük a többi céh alapvető szerkezetét is. A céhtagság, illetve a céhbelépés a mesterré válás alapvető követelménye volt, hogy a jelentkezőnek be kellett mutatnia keresztlevelét és tanulólevelét (Kundschaft), hogy ellenőrizni lehessen származását és szakmai tudását. A kassai céh még a polgárjog megszerzéséhez is kötötte a céhtagságot. 67 A jelentkezőnek bizonyos összeget be kellett fizetnie a céh pénztárába. Ez az összeg a kassai céh esetében 1571-ben egy arany volt és bizonyos mennyiségű viaszt is kellett adnia. 8 Miskolcon a jelentkezőnek 1799-ben egy cremnitzi dukátot és további két pint bort kellett juttatnia a céhnek. 69 Ezt követően a jelentkezőnek el kellett készítenie a céh által megkívánt mestermüvet. Ez az évszázadok alatt a mesterség fejlődésével együtt állandóan változott. Kassán a 16. század derekán még megelégedtek egy kerék (raadt) és egy szekér (renwagen) 10 elkészítésével - és ezek elkészültéig nem is mehetett a piacra a jelentkező -, Miskolcon a 18. század végén azonban már mesterremekként egy egész kocsit és egy díszes német ekét kellett elkészíteni. 11 Miskolcon a leendő kerékgyártó mester számára azt is előírták, hogy négy éven át céhrajz iskolát látogasson, ami szintén a mesterség jelentős fejlődését mutatja, hiszen például a nagy szakmai tudást igénylő hintó elkészítése magas szintű rajztudást igényelt. 72 A céh előírta, hogy az elkészített remek rajzát is benyújtsák a leendő kerékgyártómesterek. Ha a remekmű megfelelt a mesterré váláshoz, a jelentkezőnek a céh szabályai szerint további 15 Rft-ot kellett a céh pénztárába befizetnie és tisztességes vacsorát kellett adnia a mesterek számára, melynek összege nem haladhatta meg a 6 Rft-ot. 7 Ezután a tisztes és nagy tekintetű Tanácstól polgárjogot kértek és ennek megadása után lehetett valaki a céh teljes jogú tagja. 75 Miskolcon az újonnan belépő mester fél év elteltével nyert jogot arra, hogy inast vegyen fel. Az inas felvételét az atyamesternél kellett bejelenteni és 14 napos próbaidő 66 Szendrei /, 1911. IV. köt. 656. 67 Arch. Secr. Cechálié - kolesári. 68 Arch. Secr. Cechálié - kolesári. 69 HOMHTD 1.76.17.2. 70 Arch. Secr. Cechálié - kolesári. 7 ' Ettől csak abban az estben tértek el, ha a jelentkező egy mester özvegyét vagy lányát vette feleségül, vagy ha egy mester fia akart a céhbe állni, mert ezekben az esetekben megelégedtek egy fél kocsi elkészítésével és kivitelezésével. HOM HTD I. 76.17.2. 72 HOMHTD 1.76.17.2. 73 A Herman Ottó Múzeum céhes gyűjteményében gyönyörű és magas szintű szakmai tudást bizonyító mesterrajzok találhatóak. Közülük is az egyik legszebb Pálfy József „rajzolatja" 1847-ből. HOM HTD 1. 76.18.16. 74 HOM HTD 1.76.17.2. 75 HOM HTD 1.76.17.2. 165
