A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 44. (2005)

Spóner Péter: A kerékgyártó-mesterség múltja Északkelet-Magyarország történelmi vármegyéiben a céhkorszak végéig (Abaúj, Zemplén, Borsod vármegye)

ezt követte több új céh létrehozása Zemplénben. Előbb Sátoraljaújhelyen - mely a század közepére a mesterség egyik legnagyobb hegyaljai központjává nőtte ki magát

38 -, majd 1818-ban Mádon alapították meg saját céhszervezetüket a kerékgyártó és kovács iparosok. Utóbbiak indoklása szerint a mesterek sokasága miatt Mád városában lévő kovácsok és kerékgyártók a kassai és sárospataki céhektől elszakadtak. Ekkor négy kovács és egy kerékgyártómester működött a településen.

41 A kerékgyártószakmát Szepessi János

42 képviselte a céhben, aki az alcéhmesteri rangot is betöltötte.

43 Az utolsó ismert céhalapításra a régióban 1830-ban került sor az abaúji Alsó-Meczenzéfen.

44 A kerékgyártómesterek termékei az árszabások tükrében Az árszabások vizsgálata elengedhetetlenül fontos a kerékgyártóipar történetére vonatkozó kutatásoknál. E forráson keresztül nemcsak az egyes termékek árának változását követhetjük nyomon, de segítségükkel bepillantást nyerhetünk a kézművestermékek piaci helyzetének, a termékek struktúrájának változásába, az életmód átalakulásába, és nem utolsósorban az iparág szakmai és technikai fejlődéséről is pontos képet kaphatunk. Természetesen figyelembe kell vennünk, hogy egyes megyék esetenként egymás között kölcsönözték az árszabásokat. Esetünkben az a tény, hogy a 17. század első évtizedeitől egészen 1824-ig - amikor is egy helytartótanácsi rendelet eltiltotta a megyéket a kézművesáruk helyi árazásától - mind a három vizsgált vármegyére vonatkozóan nagy számban állnak rendelkezésünkre árszabások, tovább növeli e forráscsoport értékét. Árszabások útján a 16. század végétől szabályozták a vármegyék az egyes mezőgazdasági és ipari termékek árát. Általánosan kötelezővé azonban csak az 1625. évi országgyűlésen teszik a vármegyék számára, hogy úgy az élelmiszerek, mint az összes árucikkre s úgy szintén minden kézmívesekre és mesteremberekre nézve is, akképen intézkedjenek, hogy az által minden dolognak az értéke és munkának a bére...árszabásra szálljon át. Az első árszabás 1626-ból származik és Kassán 1626. március 24-én adták ki, mely a felvidéki vármegyékre, köztük Abaújra és Zemplénre volt érvényes.

46 A Kerekgiartok limitatioia 11 termék árát tünteti fel, de közte csak kettő kerekes jármű, az Egy kas nélkül ualo uy koczi czinalastul és az Egy fakó szekertül, a többi áru a szekérhez kapcsolódó alkatrész és figyelemre méltó, hogy az árszabás egyáltalán nem tartalmazza mezőgazdasági eszközök árát. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez elsősorban a felvidéki vármegyékre vonatkozó átfogó limitáció és nem tér ki részletesen a magas szakmai színvonalat képviselő árukra, például a kassai céh által előállított ter' A céh 1815-ből származó pecsétjén a „S. A. Ujhely városa K. Kovács és kerékgyártó egyesült czéh pecsétje" felirat olvasható. Bodó S., 1970., 220. 38 Az 1848. évi követválasztó névsorban már két kocsigyártó és öt kerékgyártó iparos nevét találhatjuk meg. Kocsigyártó iparosok: Kolener Sámuel és Zeinlényi Antal, kerékgyártómesterek: Better József, Dolozsek Kristóf, Dudás Péter, Jusztus Ferenc és Sutái János. Dongó Gy. G., 1911., 243. 39 A céhpecsétükön kovácsszerszámok láthatóak, szöghúzó fogó, patkó, patkolókalapács és patafaragó látható. Vinnai 2001., 143. 40 Vinnai 2001., 142. 41 BodgálF., 1966., 283. 42 Szepessi János nevével már Mád 1782. évi adóösszeírásában is találkozunk. Kalmár 1987.,72. 43 Vinnai 200\., 144. 44 A kerékgyártók e településen is a kovácsokkal közösen hozták létre céhszervezetüket. Domonkos O.Nagybákay P., 1992. Abaúj. 45 Szádeczky L.,, 1913., I. köt. 145. 46 B.-A.-Z. m. Lt. IV. A. 1001/b. Loc. 98. No. 275., Limitatiók 1626-1744. 161