A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Mizser Lajos: Helynévmagyarázatok – 1248

az, inkább a leírás alapján ritkás, ligetes szilfás volt. A XIX. századra már csak egyetlen maradt meg, hiszen a Pesty Frigyes-féle leírásban (1864) már csak Szilfa szerepel. Ma is így ismerik, pedig az utolsó szilfa is elpusztult a múlt század elején. Zuduskafeye [szuduszkafeje]: Az összetett szó első eleme szláv eredetű, jelentése: 'hegyszoros, szurdok'. Úgy látszik, hogy erre a fogalomra ekkor még nem volt megfelelő magyar szó. A fej szónak a földrajzi jelentése: 'valaminek a kezdete, bejárata'. Ma is élő megnevezés Cserépváralja határában (Szaduszka-tetö). Szóban az idősebb nemzedék még ma is Szuduszkának mondja. b) Egyéb borsodi helynevek: Echeg [ecseg]: Első említés: személynévből származó helységnév magyar névadással. 1882-től mindmáig Sajóecseg néven ismeretes. Sayouvyze [sajouvizej: A folyót már Anonymus is említi Souyou formában. Ez nem más mint a só + jó 'folyó' szó összetétele. Ám nem a sós (ízü) vizéről kapta a nevét, hanem ezen a vonalon szállították a Sóváron (Sáros megye) termelt sót. A vize utótagot a régiségben igen gyakran használták a patak, folyó helyett. Heves megye Eger: az oklevél adataiban csak a latin(osított) alakjaiban szerepel: Agriensi, Agriensis. Maga Eger városa csak 1317-től adatolható (Egur, ejtve: egür), a névadó patak pedig 1267-ből ugyanúgy. Úgy látszik, hogy tudákos etimológiával keletkezett az Agria. Vannak, akik fordítva gondolják: az Agriát érteimesítették Egerre. Meggyőző magyarázat még várat magára. Heueswyuar [hevesujvár]: oklevelünkben a megyének a neve. A névadó vár nyilván a XIII. század elején épült, erre utal az új jelző. Az alapszó (Heves) valószínűleg a könnyen felmelegedő talajra utal, de a személynévi eredetet sem lehet kizárni. Kyskampnath [kiskampnát]: a jelző a kis területre is utal („parva terra"), továbbá ezzel különböztették meg Komjáttól. Az utótag szláv eredetű szó, jelentése: 'lakó-, hálóhelység'. 1359-ben: Komyati. Komját helynévre a környéken nem bukkantam. Tiszaörvénytől keletre fekhetett. Mohagtheo [mohágytőj: mohával benőtt területnek az eleje. Tiszafüred környékén létezhetett. Eurem [eürem], azaz örvény, halászóhely. A régi Eurem-ből szabályos hangfejlődéssel vált Örvény. 1951-ben megkapta a Tisza- előtagot, majd 1966-ban Tiszafüredhez csatolták. Jelenleg Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozik. Poruzlou [poruszlou]: a helységet Anonymus is említi Purozlou formában. Az elnevezés személynévre megy vissza, melynek alapja a 'törvényszolga' jelentésű szláv közszó. Sáros megye Ardou [ardou] azaz királyi erdőóvók települése. Még a Mohács előtti időkben egyesült Nyárssal előbb Ardónyárs, majd Nyársardó néven. Eperyes [eperjes]: nem ez az első előfordulása, 1233-ban Epuryes [epürjes] formában fordul elő. Mindkettő eperrel, szamócával benőtt területet jelölt. Rövidesen Sáros megye székvárosa lett. Idegen nyelvi változatai az Eperjes névre mennek vissza. Latinul: 558