A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Vitéz Ferenc: Ujváry Zoltán, a tudós-mecénás

UJVÁRY ZOLTÁN, A TUDÓS-MECÉNÁS VITÉZ FERENC Már a Szabó László által 1992-ben - Ujváry Zoltán hatvanadik születésnapja alkalmából - publikált pályarajzban is külön fejezetet kapott a professzor oktatói és tudományszervezői tevékenységének méltatása. A tudóstárs ebben a munkájában Ujváry Zoltán tanári és kiadói tevékenységét is bemutatta, ugyancsak megemlékezve a tudományos közéletben betöltött szerepéről. A pályarajzban - habár részletesen szólt a szerző a muzeológia felé történt nyitásról, a kiemelkedő eredményeket elért kutatócsoport vezetéséről, az egyetem korábbi néprajzi intézetének kiadványsorozatairól - csupán egy rövid bekezdés jelezte a profeszszor adományozói tevékenységét. „Ujváry Zoltán élete nagy eredményének tekinti a Gömöri Múzeum létrehozását. A múzeum alapításának gondolatát 1979-ben vetette fel, és a megvalósítását a legfontosabb törekvései közé sorolta" - olvashattuk a portrékönyvben.

1 Az 1987. február 27-én Putnokon megnyílt Gömöri Múzeumot alapító Ujváry Zoltán - aki jelenleg a Debreceni Egyetem professor emeritusa - már tíz évvel korábban megindította az intézményes Gömör-kutatást. Kezdeményezésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeumvezetés is megfelelően támogatott, az akkor még csupán nagyközség Putnok tanácsa vállalta, hogy épületet biztosít erre a célra. A múzeumalapítással kapcsolatos levelezések 1981-től 1 Szabó László: Tanítás és kutatás. Pályarajz Ujváry Zoltánról. Szolnok, 1992. 42. - Szabó László Ujváry Zoltán kiadói tevékenysége között sorolta az 1960-ban megindított Műveltség és hagyomány sorozatot, melynek reprezentatív jellegét a professzor azzal is kifejezésre juttatta, hogy a XIX. számtól kezdve idegen nyelven Ethnographica et Folkloristica Carpathica címmel jelentette meg. 1987-ben Studia Folkloristica et Ethnographica címmel indult meg egy új kiadványsorozat, amely kismonográfiákat és tanulmányköteteket adott közre, és több mint negyven cím látott napvilágot benne. 1979-ben lehetőség nyílt egy másik sorozatnak, a Folklór és Etnográfiának a megindítására is. Erre az volt a jellemző, hogy szélesebb körből válogatott, külső munkatársakat, gyűjtőket is bevont úgy, hogy egyben be is kapcsolta a néprajz vérkeringésébe az addig kívülállókat. Másrészt oktatási segédanyagok sora került ki a kiadványok közül, kötelező olvasmányokat szép számmal válogattak innen az oktatók. A sorozatban több mint száz munka jelent meg. Több mint hatvan kötetet ért már el a Gömör Néprajza sorozat is, amelynek 1985-ben kiadott első kötetében Ujváry Zoltán a Gömörkutatás addigi eredményeit és koncepcióját vázolta fel. Ez a sorozat a gömöri gyűjtők legfontosabb fórumának tekinthető, s példa nélküli abban a tekintetben is, hogy nincs még egy olyan, néprajzi szempontból összefüggő tájegysége az országnak, ahol hasonló eredmények születtek volna a következetes kutatómunkában. 1989-ben Voigt Vilmos kötetével indult egy újabb sorozat Néprajz egyetemi hallgatóknak címmel. Itt is már több mint harminc cím látott napvilágot, s ennek legújabb könyvciklusát éppen Ujváry Zoltán jegyzi, a Kis folklórtörténet immár nyolcadik kötetét készítette el. Említést kell tenni az Ethnica Alapítványról is, amely újabb sorozatot indított el Ethnica címmel, megjelenési lehetőséget teremtve nemcsak a tudományos, hanem a helyi értékeket egyetemes igénnyel képviselő szépirodalmi vagy művészeti kiadványoknak is. Mellette igazán hiánypótló Ujváry Zoltán folyóirat-szerkesztő tevékenysége: az ugyancsak Ethnica címmel kiadott, évente négy alkalommal, rendszeresen 32-64 A/4-es oldalon megjelenő folyóirat 2004-ben immár a hatodik évfolyamába lépett, s mára tulajdonképpen egyedüli - részben az akadozó megjelenésű Ethnographia feladatait is pótolni tudó -, rendszeresen, nagyobb kihagyások nélkül napvilágot látó szakmai orgánumként mutatja be a néprajzi - illetve kiemelten a folklorisztikai, továbbá a társtudományok területén folytatott - kutatások eredményeit. 756