A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Vitéz Ferenc: Ujváry Zoltán, a tudós-mecénás

követhetők nyomon. 1985-ben megalakult a Gömöri Múzeum Baráti Köre, 1986 őszére pedig beköltözhető állapotba került a tanács által kijelölt épület.

2 Ujváry Zoltán a múzeumalapítással, annak céljaival kapcsolatosan a következőképpen fogalmazott: „Nemcsak egy múzeumot akartunk az ország akkor 700 múzeuma és kiállítóhelye mellé, hanem mi egy nemzeti szempontból is fontos intézményt terveztünk, amely egy majd csaknem elfeledett történeti megyére és népére emlékeztet. Az idősebb generáció nagyon jól tudta, hogy Gömör neve Trianon után, különösképpen pedig a második világháború után teljesen kiesett a köztudatból, a közigazgatásban sem volt szerepe. 150 faluból 21 maradt Magyarországon. Ezt a 21 falut Borsod magába olvasztotta. Valójában a gömöriségünk eltűnt, jellegtelenné vált. De nemcsak ez indított arra, hogy itt a 21 falunak múzeuma legyen, hanem mi az egész gömöri magyarságban gondolkoztunk. (...) A múzeumunk gömöri megnevezéséért rendkívül nagy küzdelmet folytattunk. A rendszerváltás előtti politika nem akarta engedni a Gömör elnevezést, mondván, hogy mit szólnak a szlovákok, hiszen Gömör hozzájuk tartozik. Amikor a múzeum megnyílt, a homlokzatán annyi állt: Múzeum. A 'gömöri' jelző később került mellé. Hiszen ez volt a legfontosabb, mivel nem egy sokadik múzeumot akartunk létrehozni, hanem egy elfelejtett megye népének múzeumát."

3 A létesítendő intézmény gyűjteményének kialakítása a felújítási munkálatokkal párhuzamosan zajlott. Ujváry Zoltán ekkor ajánlotta fel, hogy néprajzi anyagát a Gömöri Múzeum rendelkezésére bocsátja. A professzor az új múzeumi intézménynek ajándékozta több száz darabból álló, teljes kerámiagyűjteményét. Ebben szerepeltek a családi vonatkozású, személyes tárgyi emlékek is. Olyan kerámiától szintén megvált például, amelyen rajta van egyik ősének a neve: a felirat szerint Ujváry Ignácz az 1880-as években kapta az egyik, ugyancsak a kollekcióban szereplő korsót. Valamint a múzeum birtokába kerültek olyan, a népélet egykori eszközei, amelyeket korábban a professzor gyűjtött. Az adomány értékét továbbá más személyes vonatkozások is növelik. A professzor akkor már három évtizede folytatott intenzív kutatómunkát elsősorban a Felvidéken és Északkelet-Magyarországon, s tárgyainak egy része is ezekről a vidékekről származott, amelyekhez részben vásárlás, részben ajándékozás útján jutott hozzá. A kerámia tárgyegyüttes tehát nagyrészt Ujváry Zoltán tudományos érdeklődését is dokumentálja. A Gömöri Múzeum egyébként az utóbbi több mint másfél évtizedben is számos alkalommal kapott egy-egy kisebb kollekciót vagy különálló, néprajzi tárgyat a profeszszortól. Legutóbb például 15 tárggyal, illetve dokumentummal gazdagodott az intézmény, köztük egy 19. század közepéről származó, ceglédi jelenetet bemutató, „A magyarok Kossuth felhívására fegyvert fognak Jelasich ellen" aláírású korabeli képábrázolással, aranypénz- és ezüsttallér-másolatokkal vagy egy 1856-ra datált sallangos díszes pásztorkészséggel. Külön is meg kell emlékeznünk egy sajtótörténeti dokumentumról - a Kossuth 2 Vö. L. Radácsi Judit-B. Galambosi Edina: A Gömöri Múzeum és a Holló László Galéria Putnokon. Putnok, 2002. 12-13. 3 Ujváry Zoltán megnyitó beszéde teljes terjedelemben olvasható: i. m. 31-35. 4 Ujváry Zoltán gyűjteményét egy újabb felajánlás, Faggyas István néprajzkutató, képzőművész adománya követte, s a gyűjtemény továbbá vásárlás útján is folyamatosan gyarapodott. Vö. továbbá: Erdei Sándor. Ujváry Zoltán és a szeretett szülőföld. Hajdú-bihari Napló, 1994. szeptember 22., 6. 757