A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Fehér József: Egy sátoraljaújhelyi magyar zsidó polgár: dr. Székely Albert

tését kérte Zemplén megye alispánjától, majd főispánjától, hivatkozva fenti érdemeire, valamint tiszteletbeli főügyészi rangjára, az 1918-19-es helytálló magatartására, Dókus Gyula érdekében tett kiállására. A kérelmet a főispán és tiszti főügyész határozottan (és elég arrogánsan fogalmazva viszontválaszában) elutasította. Bár arról írásos bizonyítékunk nincs, de ettől a ponttól megkezdődött a szorongás, a félelem időszaka dr. Székely Albert és felesége számára is. Valami olyasféle érzet kezdett terjengeni a levegőben, amit reszkető kezekkel késő éjszaka vetett papírra egy ismeretlen, női kéz: „Nem merek csak estefelé kimenni az utcára, házak árnyékában menekülök, mint egy űzött vad, mert úgy érzem, mindenki ujjal mutogat rám, aki annyi sok év kínlódása, nyomorgása, céltalan hajszolása után csupán csak vendég leszek abban az országban, ahol születtem, ahol egyebem sincs a temetőben omladozó sírköveknél, ahol gyerekek tömegét neveltem és oktattam, mindig és mindenekelőtt arra, hogy ...magyarok..." (Felsőmagyarországi Hírlap, 1938. május 21.) Vajon mi lett a 80 éves Székely Albert és a szintén 80 éves felesége sorsa? Lapozgatom a halotti anyakönyveket. 1944. 266. folyószám. A halott neve: Dr. Székely Albertné, Decsényi Stefánia. Az elhalálozás ideje: 1944. május 20. Lakhelye: Sátoraljaújhely, Kazinczy utca. Vallása: izraelita. Életkora: 80 éves. Házastársa: (néhai) dr. Székely Albert. Szülei: néhai Decsényi József és néhai Grün Johanna. Az elhalálozás helye: Sátoraljaújhely, Zsidó Kórház. A halál oka: tüdőasztma. Megjegyzés rovat: A házastársa nem néhai. Újhelyben április 15-én kezdődött a zsidók gettóba gyűjtése. Dr. Székely Albertéknak nem volt nehéz odatalálni, hiszen a gettó központja a status quo zsidó templom volt, éppen szülőházával szemben. A Kazinczy utcáról nem több az út 10 percnél, még 80 éves korban sem. Lebotorkáltak, gondolom karonfogva, Székely Albert kezében görbebot is volt talán. Asztmás felesége azonban nem bírhatta sokáig a fizikai és lelki megpróbáltatásokat, a gettóból bevitték a zsidó kórházba, amit szintén odaköltöztettek. (Ma a Sütőipari Vállalat központi épülete a Sziget utca 15. szám alatt, akkor zsidó iskola.) Ott halt meg május 20-án, férjének éppen 80. születésnapján. És mi lett Székely Albert sorsa? A szenvtelen bejegyzésből tudjuk, hogy férje „nem néhai". Május 16-án kezdődött a deportálás, ezek szerint az első transzporttal nem vitték el. Melyikkel vihették? A 2. transzport május 22-én, a 3. május 25-én, a 4. június 2-án indult Auschwitzba. Odaérkezett-e? Kibírta-e az utat? Vagy már Csörgőnél, Legényénél, netán Kassán meghalt a 80 éves ember? Vagy valahol a Lengyelországon át vezető úton, a vasúti vagonban? Aligha fogjuk valaha megtudni. Felesége haláláról tehát még értesülhetett. 2003-ban jelent meg Izraelben a sátoraljaújhelyi zsidó hitközség emlékkönyve, egy fiatal újhelyi zsidó túlélő adatgyűjtése után. (Davidovits Mnáse: A sátoraljaújhelyi zsidó hitközség emlékkönyve. Izrael, 2003.) Ez közli a mártírok és az eltűnt személyek adatait, a holocaustban elpusztult sátoraljaújhelyi zsidók névsorát. Megnézem. Sorszám: 1030. Dr. Székely Albert. Halál éve, napja: 1944. A halálozási hely héberül van írva, nem tudom elolvasni, de összevetés után úgy gondolom: Auschwitzot ír. Ez a gázkamrát jelentheti, talán. Ecce homo. íme az ember: dr. Székely Albert - magyar zsidó és polgár - a széphalmi emlékkönyvi bejegyzéstől a gázkamráig. 755