A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: A regéci vár környékének módosult gazdálkodása a 20. századig

alkalmas tüzelésre.

24 A hegyek közötti medencéket is tölgyesek és gyertyánosok borították. A 700 méter fölötti csúcsokon a gyertyános bükkös (Melitti-Fagetum) volt az uralkodó növény. 5 A bükkfából általában furnért készítenek, de hordó készítésére is kiváló.

26 Ugyanakkor tűzifának és hajlított bútornak sem utolsó.

27 Ezt még feljebb a magashegyi bükkös (Aconito-Fagetum) váltotta. Savanyú alapkőzetü területen a leggyakoribb a mészkerülő bükkös (Luzulo-Fagetum) és a mészkerülő tölgyes (Luzulo-genisto tinctoriae-quercetum).

28 Sziklás tetőkön előfordult a hárs (Tilia platyphylla), magaskőris (Fraxinus exelsior), és a juhar (Acer campestre és Acer tataricum). A fenyőfa korábban ritka volt és általában új telepítésű.

29 Utóbbi cellulózkészítés és papírgyártás mellett deszkaként is sűrűn alkalmazták az építőiparban.

30 A vízpartok kedvelt növénye az éger, a nyár és a fűzfa volt, míg bokrok közül a leggyakoribbak a mogyoró, a szeder, a berkenye, a galagonya, a málna és a boróka. ' Ezek leginkább a tölgyes erdők cserjeszintjén jelennek meg.

32 Megtalálható az előbbiek mellett a kecskerágó (Euonymus), a som (Cornus), a fagyai (Ligustrum) és áfonya is.

33 Ezen kívül a terület virágokban is gazdag. A hóvirágtól a galambvirágon át a vitézbükkönyig és kék szirmú harangvirágig a lágyszárú növényeknek igen nagy választéka található meg itt. A terület természetesen a gombák tekintetében is változatos és gazdag. A kucsmagombától (Morchella) a galambgombákon (Russula) át a szegfűgombákig (Marasmius oreades) minden megtalálható.

34 Fonytól délre jellemzőek: sajmeggyes-molyhos tölgyes bokorerdö andezit változata (poae pannonicae quercetum), melegkedvelő tölgyesek (corno-quercetum) és löszcserjések (amygdaletum nanae, crataego-cerasetum fruticosae).

35 A terület 90,2%-a természetes erdő, és csak mintegy 9,8%-a úgynevezett kultúrerdő és származékerdő. Az erdő aránya az összes földterülethez képest a hegyvidék belsejében lévő falvaknál magasabb. Míg Regécen 82,8%, Mogyoróskán 75,9%, vagy Baskón 76,3%, addig Boldogkőváralján és Árkán 40% alatti az erdő aránya a falu által birtokolt földön.

36 A nagy eltérés nem meglepő, ugyanis Frisnyák szerint az első falvak az Erdővidék mikrogazdasági körzetébe tartoznak, míg az utóbbiak az úgynevezett Abaúj-Hegyalja körzetbe. (Ezeken kívül még két mikrogazdasági körzetet különböztet meg a Zempléni-hegységen belül.)

37 Állatvilág A nagyvadak közül a leggyakoribbak a vadmacska, a szarvas, az őz, a vaddisznó és telepített muflon.

38 Szintén gyakran lehet találkozni rókákkal is, a farkasok és medvék korábbi gyakoriságára csak helységnevek utalnak. így pl. Medvekas, Medvemarás, Farkasverem, Farkasvölgy.

39 A kis testű állatok közül megtalálható itt vidra, nyest, nyuszt, 24 Perczel Gy, 1996.280. 25 PetercsákT., 1981.43. 26 Perczel Gy., 1996.280. 27 Bulla B., Mendöl T., 1999. 94. 28 Simon T., 1984.21. 29 Petercsák T., 1981. 43-63 és Nagy G, 2000. 19-23. 30 Perczel Gy., 1996. 280. és Bulla B.-Mendöl T., 1999. 94. 31 CsíkváryA., 1939. 14. 32 Frisnyák S., 1983.59. 33 Frisnyák S., 1983.59. 34 Frisnyák S., 1983.63. 35 Simon T, 1984.21. 36 PetercsákT., 1981.43. 37 Frisnyák S., 1995/2, 43-60. 38 BartuczF., 1984.43-45. 39 BartuczF., 1984.43. 694