A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: A regéci vár környékének módosult gazdálkodása a 20. századig

hermelin, menyét, görény, borz és mókus is. Sőt éjszaka nem ritkán még denevéreket is lehet látni. Egyébként a terület a madarászoknak is paradicsoma lehetne a változatos madárvilágnak köszönhetően. Ragadozó madarak közül megtalálható a parlagi sas, az egerészölyv, kerecsensólyom, karvaly, héja és kígyászölyv. Utóbbi nem véletlenül vert itt tanyát, ugyanis az uradalom központi területe az alsó határa a keresztes viperák előfordulásának. De ezenkívül sokféle sikló is „boldogítja" az itteniek életét. Visszatérve a madarakhoz, rengeteg énekesmadár él a környező erdőkben, mint az erdei pacsirta, cinege, erdei pinty, csuszka. A patakpartok jellegzetes madara a jégmadár, míg a fenyveseké a fenyőszajkó. Az itt előforduló hüllők közül a fontosabbak a foltos szalamandra (salamander salamander), illetve a törékeny gyík (Anguis fragilis colchicus).

40 A patakok viszonylag szegényes élővilágát a sebes- és szivárványos pisztráng mellett a petényi, a magyar márna és a fürge csellé alkotják.

41 Az erdő jelentősége, hatása a helyi gazdálkodásra „Az erdő nem csupán egy földrészlet a rajta található faállománnyal, hanem összetett és bonyolult életközösség talajával, vizeivel, és a benne élő egymással szoros kölcsönhatásban álló mikroorganizmusokkal, növényekkel és állatokkal."

42 Az erdő az itt élőknek nemcsak élelmet, de tüzelőt és munkalehetőséget is biztosított. Bár a bányászattal is foglalkozók és iparüzők az év egy részében lejártak aratni, hogy megtermeljék téli élelmüket.

43 Ezenkívül irtással az erdőterület bizonyos részét szántófölddé lehetett alakítani. A háziállatoknak legelőt, sőt takarmányt adott. Az erdőből kivágott fa fontos mezőgazdasági és háztartási eszközöknek volt az alapanyaga. Sőt a 19. század közepéig fából épültek a lakóházak és a melléképületek is. Ezt a következő idézet is alátámasztja: „A XVIII. században sem a kisnemesek, sem a parasztok házai nem épültek még téglából, hanem az erdős vidékeken boronafából, az Alföldön agyagfalból készült építmények voltak, amelyeket nád, vagy szalma borított - a cseréptető és a tégla még sokáig , , , , „ . , , „44 drága építőanyagnak számított. Maguknak a falvaknak egy jó része is irtványokra települt (a környéken jó példa erre Mogyoróska, vagy a nem ehhez az uradalomhoz tartozó, de az erdőirtást a nevében mindmáig őrző zempléni település, Kovácsvágás). Ezenkívül az ott élők táplálkozásában is jelentős szerepet játszottak a környező erdőkben szedett gombák és vadgyümölcsök, de egészségük védelmében a gyógynövények is. Ezeket azonban nemcsak saját szükségletre gyűjtötték, hanem kereskedtek is vele.

45 Gyűjtötték a cserkérget, a málnát, a csipkét, a mogyorót és a gubacsot. 6 Ugyanakkor - mint az Kosa Lászlónál is megjelenik az erdőgazdálkodás által a természeten elkövetett igen nagy mértékű tájalakítás együtt járt az árterületek előretörésével.

47 Ezt a folyók szabályozásával próbálták megoldani. Az erdőgazdálkodás által módosult népességet és településszerkezetet, valamint növénytermesztést és állattenyésztést az uradalom központjától nem messze fekvő Mogyoróska és Regéc falvakon keresztül szeretném bemutatni. Illetve azt összehasonlí40 Varga G-né, 1970.35. 41 FrisnyákS., 1983.63-67. *

2 Perczel Gy., 1996.279. 43 VigaGy., 1990.31. 44 Kosa L, 2002. 149. 45 PetercsákT., 1981. 43-63. 46 VigaGy., 1994.34-35. 47 Kosa L, 2002. 136-139. 695