A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: A regéci vár környékének módosult gazdálkodása a 20. századig

A regéci vár környékének természetföldrajzi adottságai Éghajlata A regéci kismedence éghajlata az 500 m alatti részeken mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves, míg az 500 m feletti részeken hűvös és mérsékelten nedvesnek mondható. Az évi csapadékmennyiség 700 mm körüli: a peremterületeken több, míg a medence alján kevesebb. Az aszály igen nagy veszélyt jelent, amit az jelez, hogy volt olyan időszak, amikor kifejezetten emiatt a mogyoróskai jobbágyok mentesültek a tized fizetése alól.

13 Ezenkívül, főleg nyáron igen nagy a hőingadozás. Nappal olyan meleg van, mint az Alföldön, míg éjszaka viszont igen hűvös. A tél és a tavasz első fele kifejezetten hideg. Emiatt a környéken nem is szoktak melegigényes növényeket termeszteni. Talajviszonyok és ásványkincsek A Zempléni-, vagy más néven Tokaji-hegység a Kárpátok belsejében lévő vulkáni öv utolsó magyarországi része.

14 így nem meglepő, hogy a regéci kismedence talaja legnagyobbrészt vulkáni kőzet: andezit és andezittufa, illetve a vár közvetlen közelében dácit. A miocén végén mintegy 16 millió esztendeje végbemenő vulkáni keletkezést

15 bizonyítja az is, hogy a posztvulkáni tevékenységek még sokáig tartottak (hidrotermális feltörések alakították ki az arany- és ezüstteléreket a telkibányai Kánya-hegy belsejében, míg máshol gejzírtömböket hoztak létre.

16 Ugyanez eredményezte a Mogyoróska és Regéc környéki hévforrásos eredetű kvarcittelepeket.

17 A vulkáni tevékenységek a pliocén korszak kezdetén egyre inkább megszűntek. (Kisebb vulkáni utótevékenységek még ekkor, illetve később is lezajlottak.) Ezt követően a domborzatot leginkább eróziós folyamatok alakították. A dombhátak talaja, amelyen a szántóföldek is találhatók, általában gyenge minőségű, kötött, agyagos talaj. A patakok medre mellett homokos, öntéstalaj jellegű, amely valamivel jobb minőségű az előzőnél. A Nagy-Milic hegycsoport ásványkincsei közül figyelemre méltó mennyiségben került elő a korábban már említett arany, illetve ezüst, de találtak itt piritet is. Ezen kívül perlit és kaolin is előfordul.

18 A növényvilág A növényzettel kapcsolatosan érdemes megjegyezni, hogy már az 1930-as években a környéken (egykori Abaúj-Torna vármegye) 29 317 hektáron tölgy, 17 933 hektáros területen bükk és más lombhullató, míg 1371 hektáron fenyőerdő terült el.

19 A déli hegyoldalakon és alacsonyabb tetőkön a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) volt elterjedt.

20 Ez kitűnő bútorfa, de készítenek belőle farostlemezt és cellulózt, tüzelésre is igen alkalmas.

21 Ezenkívül talpfának és dongafának sem utolsó.

22 Az északi lejtőkön ellenben a gyertyános tölgyes (Querco petraea-Carpinetum) dominált.

23 Ez a fafajta kiválóan 13 Nagy G., 2000, 19. 14 Frisnyák S., 1978,239. 15 Nagy G., 2000, 11. 16 Frisnyák S., 1978.239. 17 Mátyás E., 1984. 10. 18 Frisnyák S., 1983.28-30. 19 Molnár E., 1935. 110. 20 PetercsákT., 1981.43. 21 Perczel Gy., 1996. 280. 22 Bulla B.-Mendöl T., 1999. 94. 23 PetercsákT., 1981.43. 693