A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: A regéci vár környékének módosult gazdálkodása a 20. századig

A vár állapota az említett robbantás után egyre romlott. A 19. század végén Myskovszky Viktor 189l-es felmérésekor még négyszintes maradványokat talált, sőt még a tornyok között elhelyezkedő épületek is 2-3 szintes maradványokkal meredeztek az ég felé. Később a toronymaradványok, helyiségfalak és a körítőfalak egyre rosszabb állapotba kerültek. A pincék egy részének boltozatai még viszonylag biztonságos állapotban voltak. Az 1980-as esztendőkben az omladékokat a gyom, a gaz, a bokrok, a cserjék és a fák lepték el, és nőtték be. Manapság újra élet költözött a regéci várba, a vár közvetlen környezetét kitisztították az előbb említett növényektől, és Simon Zoltán régész vezetésével, illetve a helyiek és középiskolás diákok közreműködésével megindultak a már 1999 nyara óta tartó ásatási munkálatok. Az ásatás előtt 1998-ban Zsuga Zsolt írta meg az addigi eredményeket egy szakdolgozatban.

8 Tulajdonképpen a szintek mindent kizáró tisztázására az általában 3-4 méter vastag törmelék és földréteg eltávolítása után lenne esély. Természetesen kitisztításra szorulnak a nagyméretű pincék is. Továbbá a meglévő falak koronáját egy állagvédő burkolattal kellene ellátni ideális esetben. így talán a további pusztulás is elkerülhető lenne. A vár környékének története a 17. század végétől a 20. század elejéig Visszatérve a regéci vár környékének történetéhez, a birtok 1694-ig volt a kamara tulajdonában. Ezt követően II. Rákóczi Ferencé lett. 1701-ben Rákóczi elfogatásával egyidejűleg a kamara lefoglalta a regéci, a szerencsi, a sárospataki és a tokaji uradalmakat. Természetesen ezek az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc alatt mind visszakerültek a vezérlő fejedelem tulajdonába. A fegyverletétel és Rákóczi elbujdosása után a környéket még I. József németrómai császár a halála előtt Trautsohn Donát Lipót német hercegnek ajándékozta.

9 A család 1776-ig birtokolta a regéci és a sárospataki uradalmat. Ezt követően Regéc és környéke egy időre ismét kamarai igazgatás alá került. 1807-ben Bretzenheim Károly birodalmi herceg németországi birtokait a császárnak adta cserébe a regéci és sárospataki uradalmakért. Ez idő tájt a regéci uradalomhoz tartozott az arany- és ezüstbányászatáról híres Telkibánya és környéke is.

10 1823-ban a birtokot fia, Ferdinánd örökölte meg. Az ifjú herceg alig nyolc esztendővel később megházasodott, és nem is akárhogyan, ugyanis Schwartzenberg Karolinát vette feleségül, aki a későbbi konzervatív osztrák miniszterelnök lánya volt." (Ezt ideiglenesen megsínylette a família, ugyanis az 1848-as kormány Kossuthtal az élen Bretzenheimet és feleségét hűtlennek nyilvánította, és egész vagyonát elkobozta). A szabadságharc leverését követően Bretzenheimék ugyan visszakapták Regéc környéki birtokaikat, de végül 1875-ben a család kihalt. A területet ekkor báró Waldboth-Bassenheim vásárolta meg.

12 7 JoóT., 1977.35. *MeleghSz., 2001. 14. 9 II. Rákóczi Ferenc, Magyarország vezérlő fejedelme 1735. április 8-án a törökországi Rodostón örökre lehunyta szemeit. (Köpeczi B., 1978. 507.) Hamvait nagy ünnepségek közepette 1906-ban hozták Magyarországra, és helyezték örök nyugalomra a Kassán található Szent Erzsébet székesegyház kriptájában. 10 Katonai, 1986. 15. 11 Katonai, 1986.5-9. 12 Takács B., 1966.9-60. 692