A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Kováts Kornél: A regéci vár környékének módosult gazdálkodása a 20. századig

A REGÉCI VÁR KÖRNYÉKÉNEK MÓDOSULT GAZDÁLKODÁSA A 20. SZÁZADIG KOVÁTS KORNÉL A regéci vár környékének története a Rákócziaktól a 20. századig A regéci vár a Rákócziak birtokában 1602-ben kitört a viszály a valószínűleg 1285-ben alapított regéci várért és környékért, amelyből a Rákócziak kerültek ki győztesen.

1 Majd ezután a birtok Thurzó Ádámhoz kerül, akinek a halála után a regéci vár és környéke Eszterházy Miklós nádor tulajdonát képezi. 1642-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem előbb 160 ezer forintos ajánlatot tett a vár örökletes birtokbavételére, majd igényét alátámasztandó 1644-ben a hadai megostromolták a várat.

2 Ez utóbbi eseményt művében Gerő László is alátámasztja.

3 Jó két esztendő múlva a vár már György fejedelem tulajdonában volt, ugyanis 1645-ben a linzi békében a Habsburg-uralkodó, IV. Ferdinánd lemondott a regéci várról. Az 1646-os gazdasági iratok alapján a terület nagy része regéci uradalom alá tartozott. Ekkor a következő települések tartoztak a Rákóczi-birtokhoz: Regetzke falu (a mai Regéc), Mogioroska, vagy Sándorfalva falu (a mai Mogyoróska), Fóny falu, Vilmány mezőváros, Felseo-Novaj falu (a mai Felsőnovaj), Szántó mezőváros (a mai Abaújszántó), Marcinfalva falu (a mai Abaújszántóba beleolvadt), Tallia mezőváros (a mai Tállya), Alsó Vadász falu, Benye, melynek határát az elbujdosott lakosok művelik (a mai Erdöbénye), Baskó falu, Horváth falu (a mai Erdőhorváti) és Komlós, vagy Annaasszonyfalva falu (a mai Komlóska).

4 A települések nagy része később is egy uradalomhoz tartozott. Ezután a várat 1659-ben I. Lipót megpróbálta pénzzel visszavenni a Rákócziaktól, sikertelenül. A regéci vár az 1670-es Wesselényi-féle király elleni összeesküvésben fontos szerepet játszott, ugyanis I. Rákóczi Ferenc névleges erdélyi fejedelem itt fogatott el, és itt tartottak fogva több császári tisztet, többek között Stahrenberg Rüdiger Ernőt. Az összeesküvés lelepleződése után Csorba Csaba szerint I. Rákóczi Ferenc csak úgy kerülhette el a kivégzését, hogy anyjának, Báthori Zsófiának a jezsuita kapcsolatain keresztül hatalmas váltságdíjat kellett fizetni I. Habsburg Lipót német-római császárnak.

5 Ugyanakkor Joó Tibor szerint Regéc várában császári katonáknak is kellett állomásozni.

6 A várat a császáriak elfoglalták 1685-ben, és egy esztendő múlva valószínűleg szintén a császáriak felrobbantották. A Thököli Imre-féle felkelés leverése után az uradalom a királyi kamara kezére került, míg az uradalom központja, a regéci vár a kassai generális által végrehajtott lerombolás után 1701-ben már teljesen kijavíthatatlan állapotban volt. 1 Sós l, 2003. 227-228. 2

JoóT., 1977.30. 3 GerőL, 1975,313. 4

MakkaiL, 1954.382-387. 5 Csorba Cs., 1997. 193., a váltságdíj állítólag 300 ezer forint volt. {Benkő S., 1977, 5.) 6

JoóT., 1977.30. 691