A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

KÖZLEMÉNYEK - Lovász Emese: A Diósgyőri vár rekonstrukciós és kutatási programja

A DIÓSGYŐRI VÁR REKONSTRUKCIÓS ÉS KUTATÁSI PROGRAMJA LOVÁSZ EMESE A Diósgyőri vár Magyarország legfontosabb középkori műemlékei közé tartozik. Egy nemzetségi vár helyére épült a 14. században mint királyi szálláshely, a 15. századtól királynéi birtokközpont, majd a 16-17. századtól végvár lett. Romjai hazánkban szokatlanul jó állapotban maradtak fenn, és a szakszerű régészeti feltárások során igen gazdag és kiemelkedő jelentőségű leletanyag került elő a falak közül. Az 1960-as években végzett régészeti feltárások a vár belső területén folytak, ám a várárok és a Huszárvár területén csak részleges, illetve tájékozódó kutatásokra nyílott mód. Az épület falkutatása és kőfaragványainak, valamint régészeti leletanyagának tudományos feldolgozása is csak részlegesen készült el. A kutatásokat követő feltárások és a műemléki helyreállítások a romállapot megtartása mellett csak kisebb értelmező kiegészítésekre törekedtek, bár már ekkor született terv a vár teljes lefedésére, rekonstrukciójára is. A helyreállítások befejezését követően, felismerve a műemlék és a régészeti emlékanyag kiemelkedő jelentőségét, a vár kezelésére Vármúzeum alakult, amely a Miskolci Galériával együtt Miskolc városának kezelésében működött. A szakszerű múzeumi vezetés megfelelően tudott gondoskodni a vár értékeinek megőrzéséről, a bemutatásról és a hely jellegéhez, jelentőségéhez méltó kulturális események rendezéséről. Ez az állapot 1973-ban megszűnt, amikor a vármúzeumot felszámolták, a vár kezelését pedig a megyei múzeum vette át. A megyei múzeum - az egész megyét, annak műemlék épületeit és gyűjteményeit kezelvén - nem tudott kellőképpen gondoskodni a várról. 1998-ban a Diósgyőri vár visszakerült a városhoz, a vármúzeum azonban nem alakult újjá. A vár kezelését a hozzá legközelebb eső Ady Endre Művelődési Házra bízták. Ezen okokból szétvált a vár és gyűjteményeinek sorsa, hiszen muzeális gyűjteményt a törvényi szabályozás szerint csak múzeum kezelhet. Erre az időre a vár állapota a romként való kezelés következtében kritikussá vált. Bár a lefedetlen falmaradványok rohamos pusztulásnak indulása elkerülhetetlenné tette a vár jövőjének átgondolását, a hiányzó szakszerű múzeumi vezetés miatt nem születhetett olyan tudományosan megalapozott koncepció, amely megnyugtatóan rendezte volna a vár jövőjének kérdését. E helyett alkalmanként ötletszerű építések, egységes koncepció nélküli, hirtelen létrehozott kiállítások, megfelelő hely nélküli panoptikumok létrehozása folyt, mely érthető módon kiváltotta a műemléki hatóság ellenállását is. A Diósgyőri vár Miskolc város legjelentősebb műemléke. Jelentőségét három pontban foglalhatjuk össze: - a vár építészettörténeti értéke, - a vár gyűjteményeinek muzeális értékei, - a várnak az elmúlt közel negyven évben kialakult kulturális szerepe, amely Miskolc város elsőrendű kulturális centrumává avatja. Ezen értékek megőrzéséhez, ápolásához és fejlesztéséhez azonban elengedhetetlen, hogy a várnak valódi gazdája, önálló kezelője legyen. Ez a jelenlegi törvények szerint csak egy múzeum lehet. Ezért logikusnak látszik a vár közművelődésben kialakult szerepének megtartása mellett az eredeti állapotok visszaállítása: egy városi kezelésben lévő múzeum létrehozása. 679