A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Cseri Miklós-Kemecsi Lajos: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felföldi mezőváros tájegysége

A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM FELFÖLDI MEZŐVÁROS TÁJEGYSÉGE CSERI MIKLÓS-KEMECSI LAJOS Az 1967-ben alapított, majd 1972-ben önálló nemzeti közgyűjteménnyé és országos múzeummá vált Szabadtéri Néprajzi Múzeum Magyarország központi népi építészeti és életmód gyűjteménye, a néprajzi muzeológia második legnagyobb intézménye. Megalapítása óta alapfeladata a népi építészet és lakáskultúra, életmód és gazdálkodás kutatása, tárgyi és szellemi emlékeinek összegyűjtése. A hagyományos kultúra tárgyi emlékeit a múzeum az eredeti helyükön lebontott, a múzeum területére áttelepített épületekben állandó és időszaki kiállítások (döntő többségükben enteriőr) formájában mutatja be. A megvalósuló koncepció szerint Magyarország jellemző építészeti zónái a múzeum kilenc tájegységében, települési egységekbe rendezve lesznek megismerhetőek. Elkészült és látogatható a Felső-Tiszavidék (megnyílt 1974-ben), a Kisalföld (1987), a Nyugat-Dunántúl (1993), a Bakony, Balaton-felvidék (2000) tájegység, és folyamatosan épül az Alföldi mezőváros (1992-) épületegyüttese. 2001 végétől zajlik a Dél-Dunántúl tájegység építése, melynek megnyitása 2005 júniusában várható.

1 Az elmúlt több, mint 30 év alatt kialakult a tudományos kutatások módszertana, létrejöttek a rajzos, felmérési és szóbeli gyűjtéseken alapuló archívumok, elismertek lettek itthon és külföldön a múzeum tudományos kiadványai és szakmai tanácskozásai, nőtt hazai és külföldi elismertsége. A mai kor szellemének megfelelően az intézmény bátran felvállalja a múzeumi nevelés, a múzeumpedagógia, a közönségfogadás legkorszerűbb módszereinek és eszközeinek használatát. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 7 hónapos nyitva tartás során a látogatóközönség száma tartósan meghaladja a 200 000-es létszámot.

2 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos kutatási és telepítési terve már 1970-től tartalmazta a középhegységi felföldi mezővárosi kultúra bemutatásának igényét. Az ekkor módosított Barabás Jenő-Szolnoky Lajos-féle első telepítési koncepció, a Hoffmann Tamás nevével fémjelzett tájegységi lista is kiemelt, karakteres, feltétlenül bemutatandó épületegységként kezelte a Felvidéki mezővárost, s nem változtatott ezen a Balassa M. Iván és Kecskés Péter által összeállított 1978-as épületjegyzék, és annak folyamatos módosításai sem.

3 Mind a történeti kutatás, mind a tárgyi kultúra megőrzése szempontjából kevéssé ismert, illetve méltatott ez a kultúra, mely nemzeti örökségünk fontos része. A régió átfogó kultúrtörténeti és történeti néprajzi szemléletű kutatására, 1 Cseri Miklós-Füzes Endre (szerk.) Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre. 2002. 240. Szentendre; és még: Kurucz Albert-Balassa M. Iván-Kecskés Péter szerk.: Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Magyarországon 1987. Corvina. 2 Cseri Miklós 1999. A harmincéves Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXVIII. 1251-1271. Miskolc. 3 Kecskés Péter szerk.: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos előkészítése és telepítési terve. Ház és Ember 1. 35^17. 1980. Szentendre; Barabás Jenő-Szolnoky Lajos: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos tervének vázlata. Sokszorosított kézirat. 1967. Budapest 31 oldal + 1 térkép; Hoffmann Tamás: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) telepítési terve és épületjegyzéke. Sokszorosított kézirat. 1970. Budapest; Kecskés Péter (összeáll.): A Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítési terve és építményjegyzéke (III.) Kézirat. 1978. Szentendre. 623