A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Cseri Miklós-Kemecsi Lajos: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felföldi mezőváros tájegysége

egyben bemutatására elsőként a Szabadtéri Néprajzi Múzeum vállalkozott. Az épületcsoport felépítését szolgálják az elmúlt harminc évben történt néprajzi gyűjtések, történeti levéltári kutatások, műszaki felmérések és épületbontások. A jellegzetes felföldi kőépítkezéses kultúra a 17-19. században elsősorban a borelőállítás, borkereskedelem és céhes kisipar tevékenységeivel jellemezhető. A szőlő és bor monokultúra, mint városképző tényező a régióra egyedülállóan jellemző. A hungarikumnak számító tokaji fehérbor-, illetve a gyöngyösi jellegzetes vörösbor-kultúra produktumai nem csupán hazai viszonylatban, hanem a távolsági kereskedelem révén Európa távoli országaiban is közkedveltek voltak évszázadokon keresztül. Ez az árutermelő tevékenység határozta meg az itt élő lakosság életét a múzeumi bemutatásra kiválasztott, 18-19. századi időszakaszban is. A Felvidéki mezőváros tájegység megálmodója, s az előkészítő munkálatok leghosszabban gondozója Kecskés Péter volt. Kiválasztotta az épületek többségét, néhányat le is bontott, analógiákat keresett, elkészítette és publikálta a tájegység telepítési koncepcióját, tárgyakat gyűjtött, levéltári és történeti kutatásokat végzett. Jelentős tudományos közleményekben és tanulmányokban ismertette a monokultúrás szőlő- és bortermelésre alapozódott mezővárosi építészet kialakulását, jellemző ismérveit, alaptípusait, társadalmi-gazdasági hátterét, anyag- és eszközkészletét.

5 Sajnálatos módon a Szabadtéri Néprajzi Múzeum építési ütemének majd két évtizedes lelassulása és stagnálása - oly sok munkatársához hasonlóan -, neki sem adta meg azt az örömet, hogy közel 30 éves munkásságának gyümölcse beérjen, s a tájegység felépítése kézzelfoghatóvá váljon. Egészségi állapota és nyugdíjaztatása következtében csak alapkutatásaiban, felhasznált eredményeiben tud az építési munkálatokban jelen lenni. A múzeum vezetése és tudományos tanácsa döntésének értelmében, a tájegységet alapvetően azért az ő koncepciójának a legmesszebbmenő figyelembevételével kell megépíteni. Balassa M. Iván, Batári Zsuzsa, Bíró Friderika, Bereczki Ibolya, Cseri Miklós, Kemecsi Lajos, Sabján Tibor, Sári Zsolt néprajzos muzeológus kollégák vették át az egyes építmények, illetve a koncepció megvalósításának a feladatát. Természetesen hangsúlyoznunk kell, hogy a néprajzi újraépítési javaslatok végső megformálásánál nem kevés pótlólagos gyűjtésre, kisebb-nagyobb módosításra is szükség volt, melyet az említett kollégák legjobb tudásuk alapján végre is hajtottak. A Felvidéki mezőváros tájegység, múzeumi belső kódjaként II. tájegység felépítésére először 1972-74 között gondoltak, amikor a VÁTI által el is készültek az első kiviteli tervek, sőt egyfajta durva, nagyolt tereprendezés is megtörtént. Sajnos a pénzügyi 4 Lásd például: Bácskai Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a 19. század elején. 1988. Budapest; Bencsik János: Mád társadalma. HOM Néprajzi Kiadványai XXII. 1988. 94-114.; Hofer Tamás-Kisbán Eszter-Kaposvári Gyula (szerk.): Mezővárosok. 1974. Szolnok; Fügedi Erik: Középkori mezővárosok. Paraszti társadalom és műveltség a 18-20. században IV. Hozzászólások (szerk.: Hofer TainásKisbán Eszter-Kaposvári Gyula) 1979. 25-33. Szolnok; Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században (különös tekintettel a szőlőbirtok hatásaira). Agrártörténeti tanulmányok (szerk.: Szabó István). 1960. 3-70. Budapest; Orosz István: Településrend és a kertek típusai Tokaj-Hegyalja mezővárosaiban a XVII-XVIIII. században. Ethnographia XCV. 1984. 520-540.; Orosz István: A mezővárosok északmagyarországi típusai. Mezővárosi kultúra Heves megyében (szerk.: Petercsák Tivadar). 1985. 3-14. Budapest-Eger; Szakály Ferenc: Tanulmányok Gyöngyösről (szerk.: Havassy Péter-Kecskés Péter) 1984. 147-178. Gyöngyös; Szilágyi Miklós: A mezővárosok paraszti kultúrájának tagolódásáról. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához (szerk.: Paládi-Kovács Attila)!. 1980. 171-175. Budapest. 5 Kecskés Péter: A felföldi mezőváros. Szabadtéri Néprajzi Múzeumok Magyarországon (szerk.: Kurucz Albert-Balassa M. Iván-Kecskés Péter) 1987. 97-105. Budapest; Kecskés Péter: A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon (szerk.: Cseri Miklós-Balassa M. Iván-Viga Gyula). Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 1989. 231-267. Miskolc-Szentendre. 624