A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Pirint Andrea: Nagy Sándor eddig ismeretlen üvegablakterve a Petró-gyűjteményben

1919-ben a költő édesanyja, Békássy Istvánná a család zsennyei kastélyát és birtokát - azt a helyet, ahol Ferenc fia is született, nevelkedett, ahová a szünidőkre hazajárt, s ahol végső nyughelyre talált - közösségi használatra, írói és művészi alkotóház céljaira ajánlotta fel. A Babitsnak felvázolt tervből a Tanácsköztársaság bukását követően természetszerűleg nem lett semmi. A levélben, amelyben a „tolsztoji döntésről" tudósít, felvázolja szándékának hátterét is. Egyebek közt így ír: „Emögött van még egy idea - ami Feri missiója volt, s ő tudott volna megvalósítani - de erről csak akkor lehet beszélni, ha már mind a többi megvalósult".

53 Hogy „Feri missiója" mi volt, azt csak találgathatjuk. Mint ahogy azt is csak feltételezhetjük, hogy Nagy Sándor üvegablakterve esetleg a Békássy Ferenc misszióját is beteljesítő zsennyei kastélyban valósult volna meg. Az üvegablakterv rendeltetési helyét illetően természetesen Békássy Elemérné óbaroki kúriája is felmerül, de festett üvegablak megvalósulásáról egyik helyszín esetében sincs tudomásunk. IRODALOM Babits Mihály 1915 B. F. huszárönkéntes: elesett az északi harctéren, 1915 június. Nyugat VIII. évf. 15. szám 1917 Irodalmi problémák. Budapest Békássy Ferenc 1915 Elmerült sziget. Versek. Budapest 1916 Fantáziák és gondolatok. I. Versek. II. Próza. Budapest 1917 Tanulmányok és jegyzetek. I. írókról és irodalomról. Budapest Eder Zoltán 1989 Egy angol-magyar műveltségközvetítő. Válogatás Békássy Ferenc hátrahagyott írásaiból. Hungarológiai ismerettár 4. Nemzetközi Hungarológiai Központ, Budapest Gál István 1976 „Rosti Magdolna", a Nyugat rejtélyes angol szakértője. Irodalomtörténet LVIL évf. 4. szám 942-951. Geller Katalin 1977a Nagy Sándor üvegablak-művészete és történeti előzményei. Ars Hungarica 1977/2.251-265. 1977b Nagy Sándor versillusztrációiról. Művészettörténeti Értesítő XXVI. évf. 1. sz. 2003 Mester, hol lakol? Nagy Sándor művészete. Budapest Geller Katalin-G. Merva Mária-Oriné Nagy Cecília (szerk.) 2003 A gödöllői művésztelep 1901-1920. Gödöllő, 2003. Geller Katalin-Keserű Katalin 1981 A szecesszió magyar müvésztelepe: a gödöllőiek. In: Magyar művészet 1890-1919. Szerk.: Németh Lajos. Budapest 419-442. 53 Békássy Istvánné levele Babits Mihálynak, 1919. április 2. OSzK Bh. Fond 111/255/10. Közli: Gál /., 1976. 947.; Sipos L., 1999. 20. A kastély a II. világháborúban súlyosan megsérült; könyvtára, családi levéltára és berendezése elpusztult. Békássyné akarata - bár csak halála után - végül mégis teljesült: a kastélyt 1953-ban a Magyar Képzőművészek Országos Szövetsége kapta meg; ma is alkotóházként működik. 607