A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Fazekasné Majoros Judit: Egy elfeledett irodalmi emlékhely Zemplénben: az alsó-körtvélyesi kúria

számára, hogy ebben a házban élt és tevékenykedett Lesznai Anna, író, költő, képzőművész, aki alkotásaival megörökítette, fogalommá tette Körtvélyes-Hrusov nevét. IRODALOM Balázs Béla 1982 Napló. I—II. Szerk: Fábri Anna. Bp. Borovszky Samu (szerk.) 1905 Zemplén vármegye. Bp. Formába kerekedett világ - Lesznai Anna művészete (http://www.sulinet.hU/tart/ncikk/ai/0/3083/nszlesznai.htm) Lesznai Anna 1909 Hazajáró versek. Bp., Nyugat kiadása 1918 Édenkert. Gyoma. Kner 1918 Mese a bútorokról és a kisfiúról. Gyoma. Kner Izidor 1919 Mese az eperszemnyi szívről. In: Új Világ, I. évfolyam. 2. szám. 89-103. 1921 Eltévedt litániák. Bécs 1932 Virágos szerelem. Magyar szerelmes versek gyűjteménye. Bp. Pantheon. Rajzolta és összeállította: Lesznai Anna (József Attila segítségével) 1966 Kezdetben volt a kert... Bp. 1967 Köd előttem, köd utánam - válogatott versek. Szépirodalmi Könyvkiadó 1976 A tervezés művészete. Bp., Hatvány Lajos Múzeum Füzetei. Hatvan Város Tanácsa és Népművelési Intézet közös kiadványa 1978 Lesznai Képeskönyv. Szabadi Judit és Vezér Erzsébet utószavával. Bp., Corvina Kiadó 1978 A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban. Bp. Lesznai Anna naplója. Kézirat. PIM V. 3670. (1-43.) 1985 A dolgok öröme - Szépirodalmi Könyvkiadó Bp. Válogatta: Vezér Erzsébet Simonovics Ildikó 1997 Lesznai Anna mesevilága. In: Tanulmányok Budapest múltjából. XXVI. Szerk: Szoboda Gabriella. Bp. Vezér Erzsébet 1979 Lesznai Anna élete. Bp. EINE VERGESSENE LITERARISCHE GEDENKSTATTE IM ZEMPLÉN Anna Lesznai (1885-1966) war eine herausragende Figur in der ungarischen Kunst im 20. Jahrhundert: sie war Schriftstellerin, Dichterin und Bildkünstlerin. Die Zeitschrift „Nyugat" war der Vertreter der ersten Generation. Anna Lesznai schrieb Gedichtbande, Márchen für Kinder und Erwachsene, Literaturkritikén und Essays, die von der zeitgenóssischen Kunstgesellschaft anerkannt wurden. Sie hatte Freundschaftsbeziehungen zu bedeutenden Künstlern aus ihrer Zeit: Endre Ady, Attila József, Béla Balázs, György Lukács und Margit Kaffka. Als Bildkünstlerin benutzte sie Schátze der ungarischen bildenden Kunst als Quelle. Anfangs wurde sie durch ihre Stickerei bekannt, spáter auch durch ihre Deckblattentwürfe und Illustrationen für Gedichtbande berühmter Dichter und Künstler. Spáter in den 1920-ern schuf sie auch Bedeutendes in der Malkunst: volkstümliche, die Welt der Bauern marchenhaft 579