A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szabó Nándor-Szalipszki Péter: 60 éve történt: a II. világháború eseményei Dél-Abaújban

egymással összefüggő részét alkották a globális háborúnak, Sztálin és Hitler terveinek. Gazdasági és politikai tekintetben nagy jelentőségű településekért folytatott ütközetek harci értelemben gyakran jelentéktelenebbek voltak a hadi eseményeket távlatokban meghatározó momentumoknál. így van ez a Kárpát-medence és ezen belül a Felvidék (Dél- és Észak-Abaúj) harcai tekintetében is. Különösen a szovjet hadtörténet egyes művelőit jellemzi az, hogy bizonyos települések elfoglalásáért vívott harci eseményeket kiemelnek összefüggésükből, mert így megkerülhető az a kellemetlen tény, hogy esetenként a támadó szovjet alakulatoktól jóval jelentéktelenebb erősségű német alakulatok eredményesen tartóztatták fel a nagy számbeli fölénnyel rendelkező szovjet erőket."

4 Ezt a hét esztendeje megfogalmazott véleményünket a mostani tanulmányunkban ismertetett, elemzett hadi történések is megerősítik. Mint látni fogjuk, a két egymásnak feszülő haderő tevékenysége, eredményessége illetve eredménytelensége szempontjából jóval nagyobb szerepe volt a Homrogd (néhány száz lelkes kis falu) térségében folytatott harcoknak, mint akár Kassa harc nélkül való elfoglalásának. Persze látjuk annak is jelentőségét, hogy egy elfoglalt iparváros, iparvidék a harcoló hadsereg bázisaként, annak további tevékenységében jelentős szerepet játszik. „A magyarországi hadművelet megvívására készülő 2. Ukrán Front... állományába összesen 40 lövészhadoszály, két megerődített körlet,

5 három harckocsihadtest, egy harckocsidandár, két gépesített hadtest és három lovashadtest tartozott. A frontparancsnok (Malinovszkij marsall) 750 harckocsival és rohamlöveggel, 10 200 löveggel és aknavetővel (nem számítva a 76 mm-nél kisebb lőméretű lövegeket, a légvédelmi ágyúkat és a sorozatvetőket), valamint 1100 repülőgéppel (az 5 légi hadsereg állományában) rendelkezett. A 2. Ukrán Fronttal szemben védő „Dél" hadseregcsoport Hans Friessner vezérezredes parancsnoksága alatt a 6. német hadseregből (pk.: Fretter-Pico tüzérségi tábornok), a 8. német hadseregből (pk.: Ottó Wöhler gyalogsági tábornok), a 2. magyar hadseregből (pk.: Dalnoki Veress Lajos vezérezredes) és a 3. magyar hadseregből (pk.: Heszlényi József vezérezredes) állt. Hadrendjébe 29 hadosztály és 5 dandár, valamint az »F« hadseregcsoportból átcsoportosított három hadosztály, összesen 300 harckocsi és rohamlöveg, 3500 löveg és aknavető, valamint 550 repülőgép (a 4 légi flotta alárendeltségében) tartozott. Mint a felsorolásból kitűnik, az erőviszonyok a 2. Ukrán Frontnak kedveztek. A szovjet csapatok élő erőben és harckocsikban több mint kétszeres, repülőgépekben kétszeres, a lövegek és aknavetők számát tekintve pedig csaknem háromszoros túlerőt képviseltek."

6 A támadó hadműveleteket folytató szovjet és román csapatok fölénye térségünkben még ennél is nagyobb arányú volt, hiszen a kárpát-medencei harcok történetében ezen a frontszakaszon történt a legnagyobb mértékű erőkoncentráció. Moszkvában már 1944 októberében kidolgozták a szovjet Vörös Hadsereg 1945. januári nagy támadásának tervét. A szovjet-orosz hadtörténeti munkák mégoly alapos áttanulmányozása után sincs mód Sztálin motívumainak a feltárására. Pusztán az országát 1941. június 22-én hadüzenet nélkül megtámadó ellenség üldözése, és a szövetségesekkel való együttműködés keretében történő végső megsemmisítése volt-e a fő cél, vagy pedig akár új háborús konfliktus árán is a szovjet befolyási övezet minél nyuga4 Szabó N.- Szalipszki P., 1997. Uo. ' Ezek a csapatok a háború korábbi szakaszában megerődített körleteket védtek. Innen származik elnevezésük, amelyet feladatuk megváltozása után is megtartottak. 6 Tóth S., 1965. 72-73. A szovjet szárazföldi haderő szerkezetére, értékelésére, fegyverzetére vonatkozólag legújabban: Lippai P., 2004. 66-70. 504