A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Papp János: Egy bükkaljai település gazdasága és társadalma a 16-20. században

időnkénti váltásán és a faluba visszaszállított holttestek láttán éreztük, hogy még mindig nincs vége a szörnyűségeknek. Sok katona kötött barátságot a velük együtt lakó családokkal, különösen a gyerekeket szerették." A község felszabadítása közben kb. 250-300 szovjet katona áldozta életét. Az elesett katonákat a református templom körül ül. a katolikus kápolna kertjében ásott tömegsírokba temették. Az 1945/46-os évek az újjáépítés évei voltak. Ám ezek voltak az utolsó még demokratikusnak nevezett évek. 1949-ben megtörtént a szocialista hatalomváltás, s ahogy Churchill már korábban kimondta ezt egy beszédében, legördült a vasfüggöny Nyugatés Kelet-Európa között. Ahogy már korábban szó esett róla, 1950-ben létrejött Kisgyőrben is a tanácsrendszer. A sokat panaszolt víztelenség ugyancsak ez évben enyhült valamelyest, mikor megépítik az első törpe vízmüvet. Ezek után folyamatosan mintegy 130 udvarra lett bekötve a víz. 1950-ben megindult az első rendszeres buszjárat Miskolc és Kisgyőr között. Miskolc az ipari fejlődésével fokozatosan vonzotta magához a föld nélküli lakosokat. A kisgyőri termelőszövetkezet 1961. január l-jén alakult. Majd később a kis kapacitás miatt egyesült a harsányi tsz-szel. A tsz gépesítése folytán csökkent a munkaerő-szükséglet. A villanyt s egyúttal az elektromos áramot 1962-ben vezették be a községbe. 1976-tól van Kisgyőrnek önálló orvosi körzete. A munkaképes lakosság nagy része Miskolcra jár dolgozni, az állattenyésztés mára minimálissá vált. Az 1989-es rendszerváltással a falu is a változás útjára lépett. A '90-es években látványos fejlődésen ment keresztül. Mára jól fejlett művi infrastruktúrával és intézményhálózattal rendelkezik. Újfent megalakultak a helyi hagyományok megőrzésére (fafaragás, néptánc) egyesületek és kulturális táborok. S korunk legmodernebb informatikai eszköze, az Internet is kezd elterjedni. Kisgyőr tehát ma egy lassan fejlődő magyar falu képét mutatja, s a kulturális hagyományaival igyekszik vonzani a térségünkbe látogatókat. Hagyományok Tárgyi kultúra Az iskolatörténeti fejezetnél szóltam arról, hogy az iskola a kultúra centruma volt. Ez részben még a mára is igaz, de akkor kérdezhetnénk, hogy mi van a hagyományokkal? Nos a hagyomány képezi a tárgyi kultúrát, míg az iskola közvetíti az általános műveltséget. A hagyomány itt olyan dolog, melyben nagy változás az évszázadok alatt sem történt. Mégis a hagyományőrzésről leginkább csak a 19. század óta beszélünk. Ennek egyik oka az ipari forradalmakhoz köthető. Az akkoriban született ipari találmányok, s majd a kialakuló gyáripar kezdte átformálni az egész társadalmat. A gyár megteremtette azt a lehetőséget, hogy pl. a lehető legolcsóbban és leggyorsabban elárassza a piacokat, háttérbe szorítva az eddig céhes iparon belül előállított jó minőségű termékeket. A mesteremberek által készített tárgyak így váltak hamarosan a népművészet részeivé. S közben a különböző tájegységek is magukra öltötték jellegzetességeiket. Ebben a fejezetben igyekeztem Kisgyőrre és a térség hagyományaira, annak fajtáira, s a hagyományőrzésre koncentrálni. Népi építészet: A népi építkezés egyik fontos nyersanyaga a kő. A kő igen fontos részét képezte a termékcserének is. A Bükk-vidék változatos kőanyaga fontos szerepet játszott az itt élők életében az emberi megtelepedés legkorábbi korszakától kezdve. A középkortól kezdve a riolittufa, dácittufa és a világosszürke mészkő, agyagpala használaJuhász B.-né: Kisgyőr 22-23. 490