A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Papp János: Egy bükkaljai település gazdasága és társadalma a 16-20. században

Már 1910-ben felmerült egy új, korszerűbb iskola építésének gondolata. De akkor elmaradt a pénz szűke miatt. Az I. világháború után kerülhetett csak erre sor. 1928. szeptember 1-jére készült el az iskola jelenlegi épülete. Az állam 20 000 pengővel járult hozzá az építéshez. A község lakói igen sok közmunkát végeztek az iskola építésénél. A két világháború között kevés család engedhette meg magának gyermekei továbbtanulását. Csupán csak a legtehetősebbek. Az 1930-as években az iskola fenntartása igen nagy tehernek bizonyult az egyház számára. Ez az állapot indította el az iskola és az egyház szétválasztásának folyamatát. Az erről szóló javaslatokat 1940 márciusában az egyházközségi közgyűlésen is megvitatták. Gyökeres változást viszont csak az államosítás (1950) hozott, mikor az iskola az állam tulajdonába került, és létrejött a 8 osztályos állami általános iskola.

42 Az iskola tehát az elmúlt évszázadokban az alapvető tudás és néha a hagyományok közvetítője is volt. A 19. század végi nagy írók népi iskolaképe elevenedett meg a szemem előtt, mikor a kisgyőri oskolát próbáltam bemutatni. A gazdálkodási formák Az erdővel kapcsolatos gazdálkodás Erdei munkák: A középkorban részben azért végeztek fakitermelést, hogy mezőgazdaságilag alkalmas területet kapjanak. Az ismételt beerdősödés legeltetésre alkalmassá tette a területet. A hegyvidéken a talaj termőerejének gyors hanyatlása miatt a mezőgazdasági termeléssel néhány év múlva fel kellett hagyni. Mivel a középkorban Magyarország legnagyobb részén bőven volt erdő, illetve faanyag, a fakitermelést is általában a rendszertelenség is jellemezte. Tervszerű beosztása csak később, az egyes helyeken fellépő fahiány következtében került sor.

43 Kisgyőr erdőgazdaságilag az évszázadok folyamán szorosan kapcsolódott a diósgyőri uradalomhoz, ezért gazdaságát az uradalom szabályozta. A diósgyőri koronauradalom, mint láthattuk, hosszas viszontagságok után, 1702-ben került az udvari kamara kezelésébe. Az idők folyamán az uradalom területe egyre apadt, majd az uradalmi rendszer 1858-ban történt felszámolása után a „diósgyőri uradalom" nevet a szájhagyomány csak a Bükk hegységi állami erdőbirtokra alkalmazta. A rendszeres gazdálkodás a 18. században kezdődött, a vaskohászat kifejlődésével kapcsolatban. De a térségben az első üzemszerű egységek a 18. század elejétől az üveghuták voltak. Művelői Sáros megyéből jött szlovákok, akik Bükkszentlászló és Bükkszentkereszt környékén hoztak létre üveghutákat. Ezekből formálódott ki a Kisgyőrtől nem messze levő márkusvölgyi és gyertyánvölgyi üveggyártás, mely viszonylag sokáig folyt. A diósgyőri kincstári uradalom a gyertyánvölgyi üveggyárat majd csak 1898-ban árverezi el.

44 Az uradalom kezelésében 1867-ig az osztrák gazdasági politikai érvek érvényesültek. Ezután az önállóvá vált magyar államapparátus juttatta érvényre gazdasági célkitűzéseit. Az erdőség a XVIII. század második felétől túlnyomórészt tűzifát szolgáltatott. Fatermékek: A Bükk-vidék fája jelentős volumenű árucsere tárgyát képezte. A tűzifa, épületfa kétféle módon juthatott a bükki ember birtokába: vagy saját erdeje volt, ül. saját résszel, nyíllal bírt a közösen birtokolt erdőkből, vagy aránylag jutányos áron válthatott fát az állami erdőségből. Ugyanakkor a falvak népe illegálisan is hozzájuthatott. A bükki hutatelepülések lakói az erdészettől váltották meg a fát. A fa részben a telkes gaz12 http://free.x3.hu/kisgyor

: Juhász B.-né: Kisgyőr 20-21. 13 Kolossváry Sz.-né: 1975. 105-106. 14 Kolossváry Sz.-né: 1975. 141-142. 478