A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Papp János: Egy bükkaljai település gazdasága és társadalma a 16-20. században

gyermek hala meg egymás után, ezeken kívül pedig 18 nem oskolás 6-7 éves." Az iskolát már a 18. század óta tanfelügyelők látogatták. Ezek általában évente egyszer meglátogatták az iskolát és felmérték annak állapotát. Iskolai felújításról először egy 1794-es számadási jegyzőkönyvben olvashatunk. Ezek szerint 200 rhénes forintba került a felújítás költsége. 38 Az első részletes jelentések az iskoláról már a dualizmus korából származnak. Leginkább Farkas Pál tanító idősza­kában született több bejegyzés. Ő az a tanító, aki megemlékezett az elődeiről. 1888-tól kezdett el tanítani Kisgyőrben. Egy ebben az évben keletkezett jegyzőkönyvben megha­tározták, hogy a nem református családok is fizessenek az egyház pénztárába, ugyanis az ő gyermekeik is ugyanazon juttatásban részesülnek. Mivel a tankerületi felügyelők a „gyermekek érzelmes feleletiből" meggyőződhettek, hogy Farkas Pál „a tanítás körül szorgalmat fejt ki", ezért 1890-től már az alsó és felső iskolában is kinevezték oktatónak. Egy 1891. január 20-i jegyzőkönyv betekintést nyújt az iskola mindennapjaiba. Ennek segítségével rekonstruálhatjuk az iskolát. ,Az épület: az iskola talaja földes, padlása deszkázott, belőlről fűthető vaskályhá­val van ellátva. Az ablakok kicsinyek nyugati és déli irányban 2-2 ablakkal ellátva. Az ajtó az udvarra nyílik. Felszerelés: a teremben mozgatható padok vannak két oldalról egyenként 9-9, összesen 18 db. Minden padban elfér 6 gyermek. Az egyik oldalon a fiú, a másik oldalon a leánygyermekek ülnek. Az iskolában van a Gönczy Gál-féle fali olva­só táblák, 6 db. Kisebb fali térkép, természettani ábrák- természetrajzi ábrák, métermér­ték táblázat, földgömb, 1 db. Biblia, 1 db. vezérkönyv a történettanításhoz, 1 db. az írva olvasáshoz, 1 db. a földrajz tanításhoz, 1 db. iskolai anyakönyv, 1 db. felvételi napló, 2 db. mulasztási napló -az iskola meszeletlennek találtatott. Tekintettel a zord időszakra azon köztudomású körülményre, hogy számos szüle képtelen gyermekét kellő ruházattal ellátni, az iskolát elég rendesen látogatják. Egyébként a mulasztók mindkét hétben kimu­tattatnak - a könyvekkel kevés kivétellel el vannak látva." 39 Az Alsó iskoláról is készült leírás, bár arról kevesebb. Ott tanított a segédtanító, bár ez év elején (1891) betöltetlen volt. Ezt a gondot hamar áthidalták, mert 1891 decemberétől betöltötték. 1892. szeptember 30-án készült jegyzőkönyv hasonlóan nyilatkozik az iskoláról, ám megjegyzi: „szükségeltetik az Osztrák-Magyar Monarchia és Borsod vármegye térképe." Október 29-én ezt kiegészítve: „Az oktatás szorgalmatosan folyt, rend, tiszta­ság, fegyelem az oskolában." 1893. december 2-i jegyzőkönyv megemlékezik a higiéniai helyzetről: „Árnyék­szék nincs." Az 1894-es jegyzőkönyv szerint ez évben megtörtént az iskola fapadlóztatá­sa. De érdekes az 1896-os év kimutatása is: „a tanító úr bár szorgalmasan oktat, a tantervet a tanítványok túlságos száma miatt nem képes keresztülvinni." Illetve: „főképp Sárospatakból, származó tankönyvekből lehetett oktatni, másból nem." 40 A jegyzőkönyvek legtöbbje pozitívan nyilatkozik a kisgyőri oskoláról. Az is kide­rül belőlük, hogy az oktatás két épületben folyt. 1900-ban 3 osztály az egyik, 3 a másik­ban volt. Ha minden igaz, akkor az előbbi alsó, az utóbbi felső osztályok voltak. Az I. világháború idején a „két iskolát" újra csak egy oktató vezette. 1918-tól a fa­luban is megjelent az első tanítónő. 41 37 http://free.x3.hu/kisgyor : Juhász B.-né: Kisgyőr 20. 38 A kisgyőri parókián talált vegyes jegyzőkönyvek. 39 A kisgyőri parókián talált vegyes jegyzőkönyvek. 40 A kisgyőri parókián talált vegyes jegyzőkönyvek. 41 A kisgyőri parókián talált vegyes jegyzőkönyvek. 477

Next

/
Thumbnails
Contents