A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Papp János: Egy bükkaljai település gazdasága és társadalma a 16-20. században

Hogy mennyire volt sikeres, vagy épp sikertelen e folyamat, jól mutatja ezt egy 1746-os népességösszeírás, mely kiemelte azt is, hogy az egyes családok milyen vallási felekezethez tartoztak. így Bogácson a katolikus családok, Cserépfalun a reformátusok, Tardon és Kacson a katolikusok, Borsodgeszten a reformátusok voltak többségben, míg Tibolddaróc esetében nincs nagy eltérés a katolikus és református hívők között.

30 Ennek oka részben a törökdúlás okozta károk (települések pusztulása), valamint a reformáció elterjedése és emiatt a katolikusok háttérbe kerülése. Kisgyőrt nem sikerült rekatolizálni, ám néhány környékbeli településen sikeres volt a katolikus restauráció, mint például Harsány esetében is. A felvilágosult abszolutizmus időszakában a szabad vallásgyakorlatot engedélyezték, így Kisgyőr esetében is megerősödhetett a református egyház. A templom: Méghozzá annyira, hogy bátran fordulhattak Mária Teréziához az új templomépítés ügyében. Tehát a jelenlegi templom építése 1776-ban kezdődhetett. A templom északnyugati záródása félköríves, mennyezete pilléreken álló csehsüveg boltozatos. A templombelsőben szépen díszített barokk szószék található, valamint 545 férőhely készült. 1788-ban épült a délkeleti homlokzat elé a 30 m magas torony. A szószék alatt őrzik azt a gótikus harangot, melyből sejteni lehet a korábban már említett ótemplom meglétét. * Az oskola: Mint tudjuk az egyházak általában nagy gondot fordítottak nemcsak az úri, hanem a paraszti népek okítására is. Ez utóbbi elv leginkább a protestánsoknál valósult meg, akiknek célja volt a biblia anyanyelven történő tanítása. A kisgyőri eklézsia szinte már a megalakulásától fogva gondoskodott a gyerekek oktatásáról. Kezdetben az eklézsia prédikátora tanította őket, de az 1700-as évektől már itt is jelen vannak a református tanítók. Az első iskolaépületről kevés adat áll rendelkezésre, ezek is többnyire az egyházi jegyzőkönyvekből kerülnek elő. De tény, hogy a 18. század második felében már állt külön épület az iskolai célokra. Maga az épület többnyire lakóházként is szolgált, melyben rendszerint a tanító lakott. 1888-ban Farkas Pál tanító úr jegyezte fel tanító elődeit név szerint, s egy-egy hosszabb-rövidebb megjegyzést téve velük kapcsolatban. Ezek szerint 1751 előtt 6 tanító tanított az oskolában, de ezek dolgairól nem sok maradt fenn. 1751-től már fel vannak sorolva a tanítók tanítási idejük sorrendjében. Például Boros György tanító úr idejében (1782-1793) épült fel az iskolaudvaron az istálló. De ennél is fontosabb személy volt Fekete István rektor (sz. 1766-/1795-1835/-18361"), aki közel 40 éven át munkálkodott az iskolában az egész közösség nagy megelégedésére. A helyi református parókián talált jegyzőkönyvek egyikében a következő bejegyzés van vele kapcsolatban: „1811-ik esztendőben a nagy drágaság miatt a papíros is felettébb megdrágodván, és a szegény szülők papíros vételre tehetetlenek lévén, már az írás csökkenéséről lehetett hallani. Ezen hijjanossagon szerencsésen segített az akkori Rector Fekete István uram elmés találmánya, a határban termő bizonyos réteges fekete kövekből készített apróbb és nagyobb táblácskák, melyek által, minthogy azt minden gyermek megszerezheti, az írás és számvetés mestersége hitel felett felsegítették, melyre nézve ezt a nevezetes, az egyéb oskolára nézve jóltevő és minden oskolában méltán használható történetet feljegyezni kötelességemnek tartottam. Emődi István akkori oskola látogatója."

33 30 Kápolnai /., 2002. 374., 400., 445., 481., 508., 556. 31 VáradyJ., 1989. 153. 32 http://free.x3.hu/kisgyor

: Juhász B.-né: Kisgyőr 19., valamint a kisgyőri parókián talált egyházi vegyes jegyzőkönyvek. 475