A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Papp János: Egy bükkaljai település gazdasága és társadalma a 16-20. században

EGY BÜKKALJAI TELEPÜLÉS GAZDASÁGA ÉS TÁRSADALMA A 16-20. SZÁZADBAN PAPP JÁNOS Bevezető Kisgyőr község Miskolctól délnyugatra, a Bükk hegység egyik völgykatlanában fekszik. A Miskolc-Kisgyőr távolság műúton ma 20 km, de mielőtt az megépült volna, a falusiak a hegyen keresztül közelítették meg gyalogszerrel a várost. A községet észak és nyugat felől a Bükk 600-700 m magas nyúlványai, dél és kelet felől alacsonyabb csúcsok és dombok határolják. A hegyoldalakat mindenfelé erdő borítja. A községet övező hegyek déli lejtőin szőlőskertek vannak sokféle gyümölcsfával keveredve. A levegő tiszta, köd csak ritkán üli meg a tájat itt-ott a fagyzugos mélyedésekben. A csapadék több mint az Alföldön, sajnos az ivóvíz a közelmúltig kevés volt. Szinte zavartalan a magaslati zöldövezet ősi, természetes állapota. Kisgyőr vidéke az őskor óta lakható volt. Ezt jól bizonyítják a térség barlangjaiban talált őskori leletek, valamint a térségben végighúzódó sáncvár-rendszer, ahol az ókori és kora középkori vándorló nomád törzsek meghúzódhattak. Természetesen a magyar honfoglalással egy korszak zárult le az éppen itt élők életében, s egy új korszak vette kezdetét: a letelepült életmódot folytató gazdálkodás. Ekkortól jönnek létre a térségben a különböző kisebb-nagyobb települések. A középkori Kisgyőr Kisgyőr község a tatárjárás után alapozódhatott meg, miután megkezdődött az ország újjáépítése. Neve először egy 1261-ben kiadott oklevélben szerepelt. Az elnevezése Diósgyőrhöz hasonlatos, vagy azzal megfelelő alakulást mutat: Knysgewr, Kisgywr, Kysger, Kysgeor, Kisgyewr. A diósgyőri uradalom birtoktestébe olvadó település lett a későbbiekben. Emiatt története szerves részét képezi a diósgyőri uradalom történetének. Vita tárgyát képezheti az a tényállás, hogy ebben az időszakban ki lehetett a valós úr a község felett. Ugyanis egyes források

1 szerint Kisgyőr az egri püspökség birtokai között szerepelt. Más források az Ákosok birtokának mondják.

2 Én a két forrás alapján azt mondanám, hogy a világi ura Diósgyőr mindenkori ura, míg az egyházi tizedet az egri káptalannak volt köteles fizetni. Ernye fia, István, hű maradt a mindenkori királyokhoz, és így birtokait szépen gyarapíthatta. De a tartományúri vetélkedésben is kivette a részét szemben a Miskóczokkal. Az interregnum időszakában István eredetileg Vencel, cseh trónkövetelőt támogatta a hatalmi harcokban. De miután ő kudarcot vallott, István visszavonult a bükki fészkébe, s nem törődött a továbbiakban az ország sorsával. Később megbékélt az Anjou-királlyal, s így 1315-ben bekövetkezett haláláig Károly Róbert nem háborgatta őt. 1312-ben a Miskóczok csillaga leáldozott a rozgonyi csatában. Helyüket és birtokaikat a Szécsiek 1 Borovszky S., 1909.5-15. 2 Csíkvári A., 1939. IV. rész 76-77. 467