A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Rózsa György: Egy reformkori levelezés margójára. Kassay István levelei a pozsonyi diétáról

melynek bizonyára az volt az oka, hogy azokat a címzett Máriássy Lászlón kívül mások is olvasták és azért nem osztoztak a levelek későbbi sorsával. A nádor közbenjárásával elküldött resolutióra november 26-án kelt és Pozsonyba 28-án érkezett az uralkodó újabb leirata. Ez jóval engedékenyebb hangneme és a benne foglaltak miatt is megnyugtatta a rendeket. Az alkotmány és az igazgatás törvényszerűségének megtartása mellett lehetőséget teremt arra, hogy a megyék egymás közti levelezését külön törvényben szabályozzák és a következő országgyűlés határnapját még az előző diétán kitűzzék. Kassay leveléhez csatolja a királyi leirat másolatát - mely sok hasonló dokumentummal együtt nem maradt ránk - ezen megjegyzéssel: „... most van szerencsém ide zárni a tisztelt közbenjáróság által eszközölt királyi választ. Ez jobb mint sokak reményiették, s jobb mint az elébbi, de mégse olyan, amire Tamás úr azt mondhatná, hogy no e bizony jó! De sokan azt mondják, hogy tekintetbe vévén az elébbit, melyet ez csakugyan agyba főbe pofoz, még tűrhet."

37 Az 1825 -ös év december hónapja a felküldendő törvényjavaslatok vitáival telt el. A rendek és a főrendek közötti fő nézetkülönbség két téma köré csoportosult, jelesen az adó és a korábbi években beszedett adók beszámításán, illetve a következő országgyűlés határnapjának megállapításán. A rendek ragaszkodtak a törvénytelenül beszedett adók beszámításába, s az országgyűlés kezdő napjának a király által való kijelölésébe. A főrendek mindezeket ellenezvén csak olyan törvényjavaslatok felküldéséhez kívántak hozzájárulni, melyet mindkét ház elfogadott. „Ezen két kérdésbe annyira vetélkedtek már, két héttől óta egymással, hogy ámbár mind a két tábla a másikhoz küldözött üzeneteibe minden okait kimerítette, mindazáltal sem azt hinni nem akarja, hogy okai a másik fél által kiforgattattak volna, s a másik kívánságára állni nem akar, s a dolog további vitatása még ma is a jövő hétre elhalasztatott. Ezen articulusokat a hozzájuk mindkét részről járult észrevételekkel le fogván írni, azokat tekintetes úrnak adandó alkalmatosságtól megküldöm, hogy az egész vitatás folyamatát azokból által láthassa" - írja Kassay István 1825. december 31-én kelt levelében.

38 A januári üléseken szinte alig haladtak előre a törvényjavaslatok tárgyalásában. Már-már úgy tűnt, hogy az 1542. évi 36. és az 1550. évi 64. törvényekre hivatkozva az alsóház külön javaslatot terjeszt az uralkodó elé, mely egyúttal azt is jelentette volna, hogy nincs egyetértés a két ház között, s jogában áll a főrendeknek is külön javaslattal az uralkodó elé járulni. Mintegy hatheti tanácskozás után az újabb felirat 1826. január 17-én készült el. Az ezt követő hetek és hónapok a két ház közötti szakadatlan vitákkal jellemezhetők, melyekből a megegyezés nehezen látszott körvonalazódni. „Az ország gyűlése a sürgetősebb kívánságok iránt készített üzenetekkel foglalatoskodik, mely már a főrendek által is megvizsgáltatván, a rendek most az elsők által tett észrevételekre adandó felelettel bajoskodnak" - olvashatjuk az 1826. február 19-i levélben.

39 „Az ország rendéi mind addig a preferenciákkal, s jelesen most a főrendek által tett észrevételekkel foglalatoskodnak. Lassan megy a munka, mert sok az elhárítani való akadály, ugyanis azoknak kiket csupán a haza szeretete lelkesít, most a magukat hazájuknál sokkal jobban szerető követekkel, majd többnyire minden jónak ellent álló papsággal, majd a főrendekkel kell tusakodniuk, akik mintha nem is azon haza gyermekei volnának s megfelejtkezvén hogy éppen nekik volna több okuk legbuzgóbban vívni a haza java mellett, a B.-A.-Z. m. lt. XV.15. 1. 21. 1825. november 29. B.-A.-Z. m. lt. XV.15. 1.21. 1825. december 31. B.-A.-Z. m. lt. XV.15. 1. 21. 1825. február 19. 461