A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Rózsa György: Egy reformkori levelezés margójára. Kassay István levelei a pozsonyi diétáról

királyi jussokat nem csak legtüzesebben védelmezik, (amelyeket az elsők is épségbe kívánnak maradni) de azokat tulajdon nemzetek karával is szélesíteni törekednek."

4 Az ülések témái között ismét megtalálhatjuk a magyar nyelvet, melynek a közhivataloknál való terjesztését szorgalmazták sokan. Zólyom, Túróc, Liptó követei, valamint a horvát követek a magyar nyelvnek csupán hosszabb idő alatti elfogadtatását javasolták a hivatalokban. Szepes, Sáros, Trencsén és a királyi városok követei mértékletesebbnek mutatkoztak, míg a zólyomi követ, Radvánszky Antal a magyar nyelv alkalmatlanságáról szólt beszédében, javasolva a latinnak a további használatát, felzúdulást okozva ezzel a diétán. A Széchenyi által elindított Tudós Társaság ügye a tavasz folyamán többször is napirendre került. Az újabb ajánlásoknak köszönhetően egyre nőtt azon pénzalap, mely biztosítékául szolgált a későbbi akadémiának. Gróf Eszterházy Mihály és Károly és gróf Batthyány János fejenként 10-10 ezer ezüstforintot ajánlottak fel, gróf Telekiek a könyvtárukat értékes kéziratokkal. Az országgyűlés végére 250 ezer forint gyűlt össze. Az uralkodó 1826. április 9-én kelt válaszának főbb pontjában is kielégítette az ország rendjeit, de az egyik fő sérelemben nem enged. Az előző években beszedett adó többletének beszámításához nem járult hozzá, mondván: a kincstár körülményei nem engedik. Az 1826-os esztendő országgyűlési munkái elhúzódó, hosszú vitákat hoztak, hogy egy évre rá, 1827 augusztusában mintegy 45 törvényt szentesítsen az uralkodó, melyek összességében a megsértett magyar alkotmány visszaállítását eredményezzék, egyben utat engedve azon reformtörekvéseknek, melyeknek legfőbb kezdeményezője maga Széchenyi István. Hétköznapok az egykori Pozsonyban A terjedelmes levelezés forrásértékét egyrészt a diétái élet bemutatása, az ottani szereplők fellépéseinek és beszédeinek ismertetése adja, másrészt Kassay számtalan adatot közöl az egykori pozsonyi viszonyokról, a borsodi követek hétköznapjairól, a városban zajló fontosabb társadalmi és közéleti eseményekről, melybe beletartoznak a lóversenyek vagy a főűri fogadások egyaránt. A levelezés kiegészíti az eddigi kutatásokat, többek között Kumlich Emil vagy Sas Andor Pozsonyról szóló köteteit, írásait.

4 A XIX. század első felében Pozsony Pest és Debrecen mellett a harmadik legnagyobb lélekszámú városa az országnak, a maga több mint 30 ezernyi lakosságával.

42 Bár az országgyűlések 1848-ig Pozsonyban voltak, de Pest fejlesztése, politikai, gazdasági és kulturális kiemelkedése a szabadságharc előtti évtizedekben már javában zajlik. Az akadémia gondolata Pozsonyban fogan, de már Pesten valósul meg, Kossuth Pesti Hírlapja ugyancsak ezt a tendenciát erősíti, hiszen előzménye a Pozsonyban elindított Országgyűlési Tudósítások. Az 1848 előtti évtizedek Pozsony életében a biedermeier időszakának nevezhetők. Csönd, visszafojtottság, a hatalom előtt való meghajlás, rezignáció, ez a biedermeier világa.

43 Kassay háromhetente, havonta küldte leveleit Sajókazincra. A korabeli viszonyokat ismerve két módja volt a levelek célba juttatásának. Egyrészt a menetrendszerinti postakocsival, mely keleti irányban a Csallóközön át Pesten, valamint Eger érintésével, Miskolcon keresztül szállította a leveleket. A levelek kézhez vételének 40

B.-A.-Z. m. lt. XV.15. 1.21. 1825. február 28. 41 KumlikE., 1908.; Sas A., 1995. 42 Sas i. m. 12. 43 Sas i. m. 9. 462