A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Hazag Ádám: Adatok Gömör és Torna vármegye cigányságának életéről, az 1768. évi cigányösszeírások tükrében

vallásgyakorlására jellemző, hogy általában környezete vallását gyakorolja, és gyorsan alkalmazkodik a változásokhoz, ezért amellett, hogy sokat megtudhatunk a cigányság vallási megoszlásáról, az összeírás vizsgálata a nem cigány lakosság vallási hovatartozá­sáról is képet ad. Torna megye esetében csak két felekezetet, a katolikust és a reformá­tust jegyezték fel, míg Gömör megyében kálvinistákkal is találkozunk, mégpedig elég jelentős, 29%-os arányban. Torna megye Gömör megye Katolikus 53 fő 67% 170 fő 48% Református 27 fő 33% 64 fő 18% Kálvinista 103 fő 29% Vallásuk nem került bejegyzésre 17 fő 5% A cigányság vallási megoszlása a területen élő lakosság vallási megoszlását követi, ezzel is bizonyítva, hogy a cigányság általában környezetéhez alkalmazkodik a vallás tekintetében. Újra csak vissza kell térnünk arra a momentumra, hogy az összeírások adatai nem teljes bizonyossággal fedik a valóságot. Az életkorral kapcsolatos probléma többszörös és mind az adatfelvevő, mind az adatszolgáltató hibája az, hogy ezek az adatok nem eléggé megbízhatóak. A probléma fő oka az itt, hogy az adatszolgáltató nem tud pontos adatokkal szolgálni. Több cigánysággal foglalkozó szakkönyv is megemlíti, hogy a ci­gányság esetében az idő fogalma teljesen más, mint környezete esetében. A cigány tár­sadalomban nem tulajdonítottak túlzottan nagy jelentőséget az életkornak, ezt tapasztal­hatjuk a cigányok körében szokásos korai házasság, illetve gyermekvállalás esetében is. Ezért valószínűleg sok esetben a hatóságok kénytelenek voltak egy megközelítő szám­adatot beírni, ezt bizonyítja az adatok között található nagy mennyiségű kerekített élet­kor is. Esetlegesen, mint Gömör megye, Putnok járás esetében nem töltötték ki az ide vonatkozó részeket, illetve Serkei járás esetében a feleség neve és életkora sem szerepel, bejegyzést csak arra vonatkozóan találunk, hogy az illető férfi házas. A gyermekek ese­tében viszont már másképpen jártak el, itt az említett Putnok járási összeírásban hiányta­lanul megtalálhatjuk a gyermekek életkorára vonatkozó adatokat. Ennek oka az lehet, hogy az összeíró nem tartotta túl fontosnak a gyermekek valós életkorát, hisz az össze­írás lényege a családok, azon belül pedig a felnőtt személyek regisztrálása. Mindezek ellenére fontos, hogy foglalkozzunk ezzel a témakörrel is, hisz a pontatlanságok ellenére bizonyos következtetéseket levonhatunk a rendelkezésre álló adatokból. Az összeírás adatai szerint a családdal rendelkező férfiak átlagéletkora mindkét megyében valamivel meghaladja a 36 évet. A családdal rendelkező nők esetében már eltérést találhatunk a két megye esetében. Torna megyében a családos asszonyok átlag­életkora meghaladja a 31 évet, míg ugyanez a szám Gömör megye esetében csak 27 fölött van. A férfiak és nők átlagéletkorának összevetéséből kitűnik, hogy a házasságok­ban általában a férj jóval idősebb volt, a Gömör megyei adatok tükrében ez majdnem 10 Példa eiTC Buda cigánylakosságának vallására vonatkozó adatok a török hódoltság idején. 428

Next

/
Thumbnails
Contents