A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Dobrossy István: Miskolc politikai arculatának alakulása az 1920-1939 közötti országgyűlési képviselő-választások tükrében

sem megfélemlítésre, sem semmiféle érdek kedvéért." A címoldal másik fő híre Berlinből adott tájékoztatást, ahol a nemzeti szocialisták szervezésében egész napos zsidóellenes tüntető felvonulások voltak. Az első hírek között szerepelt, hogy lefoglalták Einstein mindenféle vagyonát, s a rendőrség megakadályozta, hogy a zsidók illegális útleveleket szerezve elhagyhassák Németországot. „A rendőrfőnökség elhatározta - szól a tájékoztató -, hogy zsidó birodalmi alattvalók részére külföldi útleveleket egyelőre nem állít ki." (Ez volt az első olyan lapszám és írás, amely felébreszthette és ráirányíthatta [volna] a figyelmet a zsidóellenes hangulat erősödésére, a zsidóságra leselkedő végveszélyre. S hogy ezt mennyire nem érezte, vagy feltételezte maga a főszerkesztő sem, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ő maga is Auschwitzban fejezte be életét.) Az 1935. évi országgyűlési képviselő-választások és előzményei Miskolcon A választás évét különleges politikai csatározások jellemezték, a nyílt és titkos szavazás egymásmellettisége kaotikus állapotokat szült, a választások eredménye „miskolci földcsuszamlás" címkézéssel jelent meg a helyi és az országos sajtóban. S bár néhány visszaélési perre sor került, a sajtó nem jelzett zsidóellenes hangulatot. Az 1920as zárt szám törvénynek a végrehajtása, ill. az előírások betartása nem volt megkerülhető. A Miskolci Jogakadémia ennek értelmében 1935 őszén 97 hallgató felvételét volt kénytelen visszautasítani. A politikai küzdelmek érzékeltetése mégis fontos, hiszen a miskolci földcsuszamlás azt jelentette, hogy az országgyűlésben a város ellenzéki lett, a városi képviselő-testület többsége pedig kormánypárti maradt. A „hagyományos" kormánypárt (Egységes párt) és az ellenzék (Szociáldemokrata Párt) mellett új párt bontott zászlót 1935 elején Miskolcon. A Nemzeti Legitimista Párt „Griger-féle" pártként is ismertté vált, de választási indulása inkább a félreértelmezett múltnak volt köszönhető, mint a tényleges támogatottságnak. Annak idején Andrássy Gyula, Miskolc díszpolgára fontos szerepet vállalt az 1920. évi királypuccsban. A másfél évtizeddel későbbi politikai gondolkodás azt már nem vette figyelembe, hogy Miskolc azt az érdemi munkát köszönte meg ezzel a volt belügyminiszternek, amelyet a város önálló törvényhatósági jogának megszerzése érdekében végzett, s ezért állt ki mellette haláláig, nem pedig azért, mert a városban a legitizmizmus gondolata pártfogó bázisra lelt volna. Griger Miklós és Pallavicini György a revízió helyett az országos politizálás középpontjába a restaurációt kívánta helyezni, vagyis mindenáron vissza akarták hozni a királyt. Az április 6-án kihirdetett szavazás szerint a párt 3525 voksot kapott, amiből az derült ki, hogy támogatói az Egységes párt régi tagja, a legitimista meggyőződésű idős emberek, s leginkább azok a vallásos nők voltak, akik Grigerben a papot látták.

42 A „miskolci földcsuszamlás"-t a kormányzó Egységes párt és a Keresztény Munkások és Polgárok Szövetsége paktuma, majd annak felrúgása okozta. Eckhardt Tibor és Gömbös Gyula között a választások előtt született egy sokat vitatott egyezség. Eszerint a kormány elnöke és a Kisgazdapárt vezetője közös nevezőre jutott és megállapodott abban, hogy a megyei közigazgatás (élén a kormányt képviselő főispánokkal) nem avatkozik a választások menetébe. Ez egy leendő kormánykoalíció képét vetítette előre, hiszen a kisgazdáknak nagy volt a támogatottsága, Eckhardt Tibornak pedig megkérdőjelezhetetlen az elismertsége. Eckhardt, amikor 1935. május 11-én kijelentette Miskolcon, hogy 4U Reggeli Hírlap, 1933. április 2. 41 Dobrossy /., 1996. 35-40. 42 Thurzó Nagy L., 1965. XXI. k. 26. 402