A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Dobrossy István: Miskolc politikai arculatának alakulása az 1920-1939 közötti országgyűlési képviselő-választások tükrében

tak.r Az 1931. évi választások Bethlen István miniszterelnökségének végét is jelentették. A Károlyi Gyula által képviselt kormány rövid életű volt (1931. augusztus 24-től 1932. október l-ig.) Gömbös Gyula „bátorság, bölcsesség, becsület" jelszavakkal hirdette meg programját, s amikor 1932. október 11-én a képviselőházban megtartotta „kormányelnöki" bemutatkozó beszédét, abban külön gondolatokat szentelt a felekezeti békének és a nemzeti kisebbségeknek. A felekezetekkel kapcsolatban visszaidézte a Miskolcon elmondott gondolatait. „A keresztény felekezetek közötti békét, én, mint protestáns ember mélységesen kívánom - mondta programbeszédében. De kívánom a zsidókkal szemben is. ...Elvárhatja tőlem a magyar zsidóság, hogy nyíltan és őszintén beszéljek vele erről a helyről. Ezelőtt néhány évvel megintelláltattam Miskolcon a katolikusok és protestánsok közötti viszony kérdésében. Azt mondottam: annyira maguknak érzem magamat, annyira sorsközösségben élek minden magyarral, hogy ha korbáccsal ütne egy katolikus, azt is eltűrném a testvériség érdekében. A zsidóságnak pedig nyíltan és őszintén azt mondom: revideáltam álláspontomat. A zsidóságnak azt a részét, amely sorsközösséget ismer el a nemzettel, éppen úgy testvérnek kívánom tekinteni, mint magyar testvéreimet. Én láttam a háborúban zsidó hősöket, ismerek olyanokat, akiknek arany vitézségi érmük van és tudom, hogy bátran és vitézül verekedtek. Én ismerek vezető zsidó férfiakat, akik velem együtt imádkoznak a magyar sorsért és tudom, hogy a zsidóságnak azt a részét, amely nem akar, vagy nem tud beleilleszkedni a nemzeti társadalmi közösségbe, elsősorban ők fogják elítélni. ...A nemzetiségi kérdésben pedig az az álláspontom, hogy azt a toleranciát, amelyet a magyar nemzet egy évezreden keresztül gyakorolt, továbbra is gyakorolni akarja, de egy feltétel mellett: ha az a tolerancia centripetális erőket fejleszt, akceptálom, helyeslem és kiművelendőnek tartom, de amennyiben centrifugális tünetek mutatkoznának, elébük állok, mert a szomszéd népeknek sem érdeke, hogy itt olyan tendenciák jelentkezzenek, amelyek a magyar közösséget megbontják."

39 1932. október 25-én Gömbös meghirdette 95 pontba foglalt állampolitikai koncepcióját, majd a következő hónapban az 1927. április 5-én megkötött olasz-magyar szerződés „ápolása" és megerősítése jegyében látogatást tett Mussolininél. Az 1933-as év első hónapja azzal ért véget, hogy Németországban hatalomra jutott a fasizmus, Hitlert kancellárrá választották. Miközben a magyar sajtó folyamatosan tájékoztatott a „német birodalom zsidó alattvalóit" ért atrocitásokról, a magyar miniszterelnök fontosnak vélte látogatást tenni 1933. június 17-18-án Németországban Hitlernél. A német és lengyel zsidókat ért bántalmazások, a plakátokon és kiáltványok formájában megjelenő, gyorsan terjedő nyílt zsidóellenesség „átszűrődött" a magyar sajtóba, s természetesen a miskolci napilapok híranyagába is, nem egyszer címoldalt kívánva magának. Történeti (egyben sajtótörténeti) jelentősége volt annak, hogy 1933. április 2án a Reggeli Hírlap címoldalán két fontos hír is megjelent. A lap új tulajdonosa is főszerkesztője ekkortól Fehér Ödön (1880-1944) lett, aki „Új zászló a régi házon" című vezércikkében bejelentette, hogy új korszakába lépett a lap. (A lap tulajdonosa eddig a Miskolci Villamos Tröszt volt.) A Bethlen-éra bukása után nem vállalt sorsközösséget a Gömbös-féle erőteljes jobbratolódással, sőt elzárkózva attól, kezdetben a kisgazdák felfogásával rokonszenvező, de a baloldali-szociáldemokrata gondolkodástól és politizálástól sem elzárkózó lap átformálódott, hangsúlyozva, hogy alapállásából és programjából „egy hajszálnyit sem enged, sem nyomásra, sem pártpolitikai szolgálatok céljából, Thurzó Nagy L., 1965. XIX. k. 9-18. Gömbös Gy., 1932.40-41. 401