A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Dobrossy István: Miskolc politikai arculatának alakulása az 1920-1939 közötti országgyűlési képviselő-választások tükrében

foglalkozást űzők körében Miskolc ügyvédségének 60%-a, az orvosok 71,2%-a volt zsidó. A gyógyszerész pálya hasonlóan a kedvelt szakterületek közé tartozott, de a mérnökök és főleg a tanárok között kevés volt a zsidó. (Miskolcon a középiskolai tanároknak mindössze 2%-a.) A városi tisztviselők közötti arányszámról nincsen pontos felmérés, hiszen a zsidótörvények előtt nem volt erre kényszerítő közgyűlési határozat, de társadalmi igény sem. Kovács Alajos is inkább tendenciát, a múltban gyökerező arányokat sejtet: „a városi tisztviselők túlnyomólag a régi törzsökös lakosságból valók, amely még inkább református volt, a vármegyei tisztviselők pedig leginkább a régi borsodi nemesség soraiból kerültek ki, akik nagy többségükben szintén reformátusok voltak."

34 A város képviselő-testületében az 1929. évi XXX. te. megjelenéséig igazán senkit nem foglalkoztatott a képviselők felekezeti hovatartozása. Az 1870-ben porosz mintára bevezetett virilizmus lényege az volt, hogy a települési önkormányzatok létszámának fele választható volt, a másik fele a legtöbb adót fizetők közül került ki. Ez az 50-50%-os arány érvényes volt és működött Miskolcon is 1870-1928 között. A Bethlen István nevével fémjelzett évtizedes éra korlátozott jellegű közigazgatási reformjainak egyike volt a törvényhatósági bizottságok összetételének megváltoztatása. A módosítás lényege abban állt, hogy a korábbi 50-50%-os arányt 40-40%-osra szűkítette, a megmaradó 20%-ot pedig társadalmi szervezetek, intézmények képviselői, illetve életfogytiglan megválasztott örökös tagok tölthették be. Miskolcon e törvény végrehajtásának eredményeként a helyi sajtó (is) hirdetményben közölte a legtöbb adót fizetők névjegyzékét. „A közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. te. 9. szakasza értelmében és ezen törvény egyes szakaszainak végrehajtása tárgyában kiadott 3000/1929. B. M. rendeletnek megfelelően Miskolc thjf. város igazoló választmánya 1929. évi július hó 18-án tartott ülésében a legtöbb adófizetők névjegyzékét a következőképpen állította össze." A lista a 317 legtöbb adófizetőt tünteti fel, s a közöttük lévő különbség harmincszoros (20 570 P., ül. 688 P). Az első 100 adófizető közül 62 fő a zsidó vallású magyar, adójuk 20 570 és 1655 pengő között mozgott. Közöttük több mint 1/3 (35 fő) kereskedő, s Weidlich Pál személyében fűszernagykereskedő vezeti a listát is. (0 egyébként nem volt zsidó.) A földbirtokosok, egyben háztulajdonosok száma is magas (12 fő), ebben a minőségében tüntetik fel, mint második legnagyobb adófizetőt, Lichteinstein Lászlót, aki 1920-1922, majd 1932-1935 és 1938-1944 között is főispánja volt Miskolcnak.

36 A szabadfoglalkozásúak közül kiemelkednek az ügyvédek (12 fő), a mérnökök és a „magánzók" (6-6). A gyáriparosok száma annyi, mint az ügyvédeké, tanár, orvos és bankár (1-2-3) csak véletlenszerűen fordul elő. A város polgármestere a 90-100 legtöbb adófizető között található. A város képviselő-testületében, így a városi társadalom összetételében sem történik lényegi változás az elkövetkező évtizedben (1929-1938), változást az első zsidótörvény megjelenése eredményez. Az 1931. évi országgyűlési képviselő-választások és a zsidóság A Horthy-korszak hat képviselő-választási ciklus történetét is jelenti. Az 1920 és 1922-es választásoktól eltekintve, a többit - 1926-ban, 1931-ben, 1935-ben és 1939-ben - az 1925-ben elfogadott, s Bethlen István miniszterelnökségéhez kötődő választójogi Kovács A., 1930.27. Reggeli Hírlap, 1929. július 29. Dobrossy /., 1997. 55-58., 73-76., 81-86. 399