A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Gyulai Éva: Bor és kenyér I. Miskolc-toposzok az újkori országismereti irodalomban

érdeklődés. A lexikon a Miskolc környéki helységek legfontosabb adatait is tartalmazza, Szirma káposztaföldjeiről híres, Görömböly pedig szlovák falu a munkácsi görög püspök joghatósága alatt.

74 A Miskolctól egy óra távolságra fekvő Diósgyőr puszta váráról, gyönyörű vidékéről, gyümölcsfáiról nevezetes, de Korabinszky megemlíti az 1538-as országos gyűlést, melyet a vár falai között tartottak az ország vezetői. A Szinva pisztrángjairól és egyéb nemes halairól híres, s a Produktenlexikon az egyik első hely, ahol a Diósgyőrött gyártott Vörösgyurka nevű jeles kulacsot említik, melyet a vidék vásárain árulnak. Korabinszky érdemesnek tartja megjegyezni, hogy 1773-ban az itteni fürdő vizében aranyban és ezüstben gazdag bányaért találtak.

75 A statisztikai, gazdasági irodalomban többen is Korabinszky „köpenyéből bújtak ki", német nyelve miatt külföldi utazók, tudósok is gyakran forgatták. Az ő műve képezte az alapját Vályi András egyetemi professzor magyar nyelvű honismereti-statisztikai munkájának, országleírásának is, mely szintén szócikkekből álló lexikon, de - ellentétben Korabinszky szótárával - már magyar nyelven. Vályi K. András 1764-ben született Miskolcon, s 1792-ben a pesti egyetemen a magyar stílus professzora. A szótár szerkesztését Vályi András alapos kutatómunkával alapozta meg, kérdőívet küldött szét az országban, melyek az alábbi kérdéseket tartalmazták: A helység neve, a lakosok nemzetisége, a földesúr neve, a lakosság vallása, a szomszédos helységek neve és a távolság mértéke, a határ felosztása (nyomás vagy forduló), a föld jellemző termései, piaci lehetőségek.

77 Vályi müvében - mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták, uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú és orvosló vizek, fördőházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyóvizek, tavak, szigetek, erdők, azoknak hollétek, földesurok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbéli tulajdonságok a betűknek rengyek szerént feltaláltatnak - nagyobb hangsúlyt kap a földrajzi aspektus, mint elődjének lexikonában, a vármegyékről valamint a folyókról, hegyekről külön címszavakban is megemlékezik. Vályi szülővárosának, Miskolcnak határfolyóját, a Sajót tárgyaló szócikkében a fontos adatok mellett megemlékezik a folyó káros áradásairól, sőt híres hídjairól is.

78 A Miskolc környéki helységek közül a Korabinszky által alig tárgyalt Csaba gazdasági jellemzőiről kimerítő leírást ad. A falu nevezetes sok kocsmájáról, olcsó boráról, melyet az itt letelepedett nagyszámú zsidóság árul. Szőlőiben jó borok teremnek, malma egész évben jár, de a Hejő kiöntései miatt szántói és rétjei veszélyeztetettek.

79 A Miskolchoz közel lokalizált Görömbölyt tót falunak nevezi a Vályi-lexikon (valójában ruszinok és szlovákok lakták), lakói „óhitűek" (görög katolikusok), földesura a munkácsi püspök. Terjedelmes szőlőhegyeinek bora „középszerűnek" ítéltetik. Közelsége a miskolci piachoz és a csabai malmokhoz szintén előnyös, kedvezőtlen viszont, hogy a záporok gyakran kárt tesznek a hegyoldalak sovány földjeiben.

80 Korabinszky nem említi külön Tapolcát, Vályi viszont 74 Korabinszky J. M. 1786. 209., 709. pp. 75 Allhier werden de bekarmten Weöröeschgyurk oder die sogenannten Kulatsch in Menge vorfertigt, und auf die umliegenden Markte gebracht. 1773 hat sich hier bey Untersuchung des mineralischen Gesundheitsbades eine Gold und silberreiche Bergader gezeigt. Korabinszky J. M. 1786. 119. 76 Csorba Z 1942. 64-65. pp. 11 Ágoston I. 1990.44. 78 Sajó: folyóvíz Gömör és Borsod vármegyében. Ered Radova felett, s minekutánna Cselnek vizét, a Murányi patakot, Rima és Balog vizét s más apróbb patakokat öblébe fogadott, Alsózsolcánál egyesül a Hernád vizével. Áradásai károsak, s töltésekkel gátoltatik; jeles hidak is vágynak rajta. Vályi A. 1796-1799. 3. köt. 222. 79 Vályi A. 1796-1799. 1. köt. 355. 80 Uo. 2. köt. 61. 376