A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Gyulai Éva: Bor és kenyér I. Miskolc-toposzok az újkori országismereti irodalomban

igen, melynek szintén a munkácsi püspök a földesura, s meleg fürdője nevezetes, vidékje szép. A Miskolc melletti Szirma, mely egyházilag is Miskolchoz tartozik, lévén annak fíliája, magyar lakosainak termékeny földjei vannak, s piacra is Miskolcra járhatnak.

81 Korabinszky hatása leginkább a Miskolc-szócikkben érhető tetten, hiszen Vályi is hivatkozik Benkő Sámuel „becses munkájának" Miskolc-leírására, idézi a vármegyeháza chronosztichonját, és az 1781-ben kitört tűzvészt is felidézi, melynek pusztítása után Miskolc hamar feltámadt, néhány esztendők ólta az egész hazában más mezővárosokhoz hasonlítva, szembetűnőképen szaporodik, és az egész város jelesen díszesíttetik. A miskolci épületek legszebbjeit a Piac körül látni, s ezek között sok a görögöké. Vályi a legszebb kúriákat az Almásy, Pataky (helyesen: Patay) család és dr. Rátz Sámuel tulajdonaként sorolja fel, ez utóbbi különösen kitűnik fényűzésével, márványkőformára kisimíttatott belső készületével. A leírás a katolikus templomok és iskolák mellett a Mindszenti templom közelében álló pestisemlékművet, az 1728-ban felállított Máriaoszlopot is megemlíti: Második szentegyháza Mindszenten van, melly hasonlóképpen jeles épület, s mellette a plébánia, előtte pedig a Boldogságos Szűznek képe. Az Avasi református templom, szinte a város szimbóluma is hozzájárul a városkép szépségéhez is: a régi nagy templom a parton... az egész városnak szép tekintetet okoz. Miskolcon a 18. század végén épült Czikó utcai református templom már a harmadik, hiszen Vályi lexikona is megemlíti - a kora újkori alapítású - Deszkatemplomot és temetőt is.

82 A nevezetes épületek, mint Miskolc díszei között különleges hely illeti meg az ortodox templomot: a templomjok... a görögöknek pedig pompás, és szép harangokkal hívja feleiket öszve. A város nevezetessége a reformátusok particula-rangú oskolája is, ahol idegenek is tanulnak, s innen mennek tovább a pataki kollégiumba nagyobb tudományi előmenetel végett. Vályi gazdasági lexikona Miskolc híres piacát a pesti hetivásároknál jóval jelentősebbnek tartja, s legjelentősebb gazdasági előnynek a lengyelek által különösképpen kedvelt borát, valamint gyümölcstermesztését és híres kenyerét nevezi meg. A föld termékenysége mellett az emberi tényező is kedvez a gazdaságnak, hiszen a miskolciak szorgalmasak és van hajlamuk a kereskedéshez.

83 A városnak azonban csekély a határa, rétje különösképpen kevés, s erdei sincsenek. A lexikon külön szócikkben emlékezik meg Miskolc hegyéről, az Avasról, amely vigalmi negyed minőségében a tudományos közvélemény előtt is a város legfőbb nevezetessége, szimbóluma lett: Avas: Miskolc város felett lévő hegy, melly rakva van külömbféle pincékkel és jó miskolci borokkal, s kedves menedékhelye sok borárosoknak és bort szeretőknek. Földrajz és statisztika A statisztikai, földrajzi leírások között speciális helyet foglal el a II. József által elrendelt katonai leírások sorozata. Bár ez kézirat, s nem is szánták nyomtatott kiadásra, sőt a katonai és közigazgatási adatok bizonyos titkossága zárta el a szélesebb nyilvános81 Uo. 3. köt. 414. 82 harmadik templomjok pedig a városon kívül, az úgy nevezett külső temetőnél, deszkából épülve. Vályi A. 1796-1799. 2. köt. 617. 83 Vásárjai nevezetesek, s gyakorta olly héti vásárok esnek itten, mellyek a pesti héti vásárt messze felülhaladgyák. Borai híresek, kivált némelly helyeken, s a lengyelek által különösen kedveltetik,; gyümölcsök jó időben sok terem és szépek; a kenyérsütésben is híresek a miskolciak. Lakosai szorgalmatosak s a kereskedésre hajlandók. Vályi A. 1796-1799. 2. köt. 617. 84 Uo. 1. köt. 74. 377