A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Gyulai Éva: Bor és kenyér I. Miskolc-toposzok az újkori országismereti irodalomban

katolikus, 508 lutheránus, 157 ortodox (Schismatiker), 70 zsidó. A fő jövedelmet a szőlészet adja, de sok a városban - minden bizonnyal Benkő Sámuel nyomán - az ügyvéd foglalkozású is. Az asszonyok ízletes kenyeret sütnek, szőnek-fonnak. A miskolciak szívélyesek az idegennel és meglehetős távolságot tartanak a nagyvilági fényűzéstől. Boruk jó és jutányos árú, az éghajlat egészséges, de a mértéktelen borfogyasztás miatt sokan szenvednek különféle tüdőnyavalyában. Ha az emberek megbetegszenek, általában borral kúrálják magukat, vagy javasasszonyhoz fordulnak, pedig vannak itt orvosok és patikák is.

72 Miskolcon két köztér van, az óvárosin vannak a hetipiacok, a négy országos vásárt pedig az újvárosi téren tartják. A piacokon a bárány- és a borjúhús drága, de dinnye, méz, só fölös mennyiségben van. A városban 2400 ház és 1424 pince található (szintén Benkő adatai!), a legszebb épületek a templomok, valamint az Almásy- és Büky-kúriák (Palais), a városháza, az alispán háza, a megyeháza és az Újvárosban a Fáy-féle ház. A szócikk a megyeháza bejáratai fölé vésett latin chronosztichonokat is közli. Miskolc utcái szélesek, a házak szorosan egymás mellé épültek, jórészt kőből. Miskolc határának igazi kincse és nevezetessége azonban a szőlőkultúra, hiszen Korabinszky szerint is 90-féle szőlőfajtát termesztenek itt, a legjobb dűlők nevét fel is sorolja (Sarodala, Kőkötő, Kisköves, Magashegy, Nádastó, Nagy- és Kiscsermőke, Szentgyörgy, Forgó, Erenyő). A Miskolc környéki borok vízhajtó hatásukkal tűnnek ki, és székrekedésnél is jobban használhatók, mint a külhoni borok. Kellemesen savasak, és az osztrák borokhoz hasonló zöldes színük van. Édesvizet a folyókból nyernek a miskolciak. Földjük nem terem elég gabonát és szénát, így sokan venni kényszerülnek. Sok ház mellett van szép gyümölcsöskert. Korabinszky földrajzi-történeti leírásában megemlékezik az Avas nevezetességéről is, hiszen itt sok kövületet, fossziliát, sőt óriáscsontokat találtak. A város történetéhez hozzátartozik számos szerzett kiváltsága, valamint nem sokkal Korabinszky művének megjelenése előtt, 1781-ben pusztított óriási tűzvész is, amelyben 204 ház, 257 pince hamvadt el, és 27 ember égett meg. Leírás sem hagyhatja el Istvánffy toposzát, az 1560. évi természeti ritkaság (Naturseltenkeiteri) megemlítését, de a mennykövek Korabinszkynél zöldes vasszínben játszanak. Fontosabb azonban, hogy Korabinszky megnevezi, sőt ajánlja a korabeli Miskolc-leírások elengedhetetlen forrását, a híres vármegyei orvosnak, Benkő Sámuelnek 1782-ben Kassán megjelent gazdag munkáját, amelyben szép orvosi és egyéb feljegyzések vannak a városról.

73 Korabinszky nem véletlenül ajánlja a Miskolc-szócikkben Benkő munkáját, hiszen a legtöbb leíró adatot az orvosi topográfiából veszi át, így a város arculatára vonatkozó megállapításai egyeznek Bél Mátyás és Benkő doktor hasonló argumentumaival. Korabinszkynél is túlsúlyban vannak az előnyök, s az ismert hátrányokhoz felsorakoztathatja az 1781. évi nagy miskolci tűzvészt, amely a város jó részét elhamvasztotta. Újdonság Korabinszky statisztikai munkájában a demográfiai adatok iránti fokozott 72 Die Einwohner sind gefallig gegen dem Fremde, und vom Luxus der grófién Welt noch ziemlich entfernt. Der Wein ist gut und wohlfeil, das Klima gesund, doch bringet auch Mer der Mifibrauch der Nektars verschiedene Lungensüchtige hervor. Wenn der gemeine Mami krank is, so sucht er sich entweder mit Wein zu kurieren, oder nimmt seine Zuflucht zu unwifienden Quaksalbern und altén Weibern, ob es hier gleich an ordentlichen und geschikten Aerzten un Apotheken nicht fehlen. Korabinszky J. M. 1786. 417. 73 In dem Berge Avaschfindet man Versteinerungen, Riesengebeine und andere Fofiilien. Diese Gegend bringt gegen 90 Arten weifier Weinbeere hervor.[...] Dies hiesigen Weine sind diuretisch und bey Verstopfungen gesünder, als die Ausalandischen, sie habén eine angenehme Saure, ein fást den Oesterreichischen ahnliche grünliche Farbe. [...] Eine umstandlichere Beschreibung von Mischkolz hat der berühmte Komitatsphysikus Sámuel Benkő 1782 zu Kaschau aus Licht tréten lassen, welche zugleich mit schönen medicinischen und andern Bemerkungen reichlich versehen ist. Korabinszky J. M. 1786. 417. 375