A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Gyulai Éva: Bor és kenyér I. Miskolc-toposzok az újkori országismereti irodalomban

Ez a háromkötetes mű - Magyarország és Erdély eredeti képekben - egyben az országismertető és leíró földrajz utolsó nagy monografikus vállalkozása lett. „Ez a mű elsőként ad teljes képet szövegben és rajzban a történeti Magyarországról, történeti, földrajzi, néprajzi szempontból egyszerre. Baedeker jellegű szövegével a hazánkról készült első, teljes áttekintést nyújtó útikönyvként is felfogható."

57 Az ország topográfiájában tájegységenként haladó munka „Miskolc és környéke" c. fejezetében feltűnő a szöveg egyezése Vahot Imre és Kubinyi Ferenc 1854-ben megjelent képeskönyvének „Miskolc és Diósgyőr" c. részével.

58 Hunfalvy Miskolc kies fekvését szinte költői képekkel festi le: Nyugat felé a rengeteg lombos erdőkkel koszorúzott Bükk hegység sötétlik, melly alatt a diósgyőri várnak tornyai fehérlenek, keletre a Sajó által átbarázdált nagy kiterjedésű síkság dús szántóföldei és rétjei zöldellenek, túl rajtok a tokaji hegy könyököl. Miskolc városképét meghatározzák középületei, főként a templomok, de Hunfalvy már nevezetességként beszélhet a nemrég épült színházról is. A mellékutcák, zsellérsorok lehangoló látványa szintén jellemző a városra. A város főbb utcái úgy ahogy ki vannak burkolva, de a piactól távolabb eső utcák szemetes, s kivált ősszel és tavasszal felette sárosak. A Tetemvár alatt terülő, felette terjedelmes gabonapiac s az erre nyíló utcák esős időben roppant sártenger képét mutatják. Általában Miskolc azon részei, mellyek a város közepétől távolabb vannak, faluhoz hasonlítanak, s többnyire gyümölcsös kertekkel környezett, nádfedelű gunyhókból állanak.

60 A város a felföldi megyék kereskedelmi központja, főként gabonából, de egykor borkereskedése is virágzott. Hunfalvy Miskolc környékének legjelentősebb helyeként Diósgyőrt nevezi meg, amelynek romladozó várkastélya egykor Nagy Lajos leányának és II. Lajos feleségének lakhelye volt. Az egykori várárokból a 19. század közepén már csak mocsár maradt: A vár alatt most nagy terjedelmű mocsaras hely van, melly bői a víz soha ki nem apad; közel hozzá a királynék fürdője volt, mellynek némi maradványai most is láthatók. Miskolc környékén másik fürdő is van, mely a „miskolciak fő mulatóhelye". A tapolcai melegforrások roppant mészkősziklák alján fakadnak ki; a fürdőház előtt kis tó van, mellynek fenekén szintén meleg források bugyognak. Tapolca a munkácsi görög püspök birtoka, környezete igen kies, de a fürdő nagyon elhanyagolt állapotban van. Az országleírás a 19. század második felére idejétmúlt műfajjá vált, de a század végén a Magyar Millennium körüli ünnepségek felélesztették a klasszikus honismeretet, de már propagandisztikus céllal, az ezeréves Magyarország táji szépségeit, társadalmi vívmányait és sokszínűségét bizonyítandó. A millenniumra megjelentetett Magyarország vármegyéi és városai című monográfia-sorozat ugyan megyénként halad az ország tájegységeinek történeti és földrajzi leírásával, szemléletében mégis egységes, az országismereti irodalom leíró jellegét, táj szemléletét tükrözi. Sajnos, a sorozat Borsod vármegyét taglaló kötete nem jelent meg, de egy másik vállalkozásból megismerhetjük a századforduló honismereti irodalmának Miskolc-képét. Hunfalvy János még részt vett annak a könyvsorozatban megjelent országismertető monográfiának az előkészítésében, amely a vármegyei monográfiákkal közel egy időben - 1887 és 1897 között, Magyarországot 8 kötetben bemutatva - készült el. Ez az egész Osztrák-Magyar Monarchiát a vármegyei monográfiák szellemében és stílusában írja le, s mint ilyen, a legutolsó 57 VéberK. 1986. 10. 58 Kubinyi F.-Vahot I. 1854/54. II. köt. 11-124. 59 Hunfalvy J.-Rohbock L. 1860. II. köt. 193. 60 Uo. 194. 61 Uo. 197. 62 Uo. 199-200. 371