A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

Méretek: m.: 70 mm, sz.: 78 mm. Kancsó szájtöredéke (Ltsz. 53.1069.8) 75. tábla/4. - Világos vörösre égő agyagból készült, homokkal soványított, jól iszapolt, vékony falú. Függőleges, lekerekített, tagolatlan pereme alatt három vízszintes sorban fogaskerékminta. Méretek: m.: 75 mm, sz.: 88 mm, eredeti szájátm.: 80 mm. Fenti leleteink pontos formai párhuzamai a muhi kancsók.

319 Mint már említettem, a 16. századi muhi anyagra jellemzők a homokkal soványított, jól iszapolt, vékony falú edények, amelyeket fogaskerékmintával díszítettek. A vörös kerámia ilyen díszítése országosan elterjedt, de legközelebbi párhuzamait Műhibán találjuk. Belül mázas edény oldaltöredéke (Ltsz. 53.1067.83) 19. tábla/3. - Sárgásfehér, homokkal soványított, jól iszapolt, finom tapintású kerámia, belső oldalán égetés közben a zöld máz megfolyt és kis területet kitöltött. Az így megvastagodott mázréteg kékesnek tűnik. Méretek: h.: 40 mm, sz.: 49 mm. A fazekasok az égetőkemencében csak az első két sorba helyezték állítva az edényeket, a harmadik sortól felfelé koszorúsán, egyre szűkülő körökben oldalukra fektették a kiégetendő fazekakat. Ha túl magas hőfokon égettek a kemencében, akkor előfordulhatott, hogy az edényre felvitt máz megfolyt. Ez történhetett leletünkkel is, amelyet tehát oldalra fektetve égettek és a magas hőmérséklettől ezen, lenti oldalában összegyűlt a zöld máz.

321 Ezt az apró hibát a fazekas nem mindig vehette észre, ettől még nyugodtan használhatták az edényt. A belül zöld mázas kerámia 15. századi használatra utal.

322 10. ábra. Nagyméretű kancsó Háztartási kerámia Grafitos fazék peremtöredéke (Ltsz. 53.1069.1) 19. tábla/4. -Sötétszürke, grafittal kevert redukált égetésű kerámia. Befelé hajló pereme van, amely kívül erősen megvastagodik és lekerekített. A vállon vastagabb, de lapos bordán ferde párhuzamos és ellentétes irányú bekarcolt vonalak. A borda alatt három-három függőleges bekarcolt vonaldísz. Méretek: m.: 52 mm, sz.: 85 mm, eredeti szájátm.: 290 mm. Nagyobb méretű főző- vagy tárolóedény lehetett, amely import termék. Osztrák készítésűnek kell tartanunk grafitos anyaga miatt, bár töredékünkön nincs mesterjegy, mint az a hasonló fazekakon gyakori. Leletünk tehát importáru, amelyet nagyon kedveltek tartóssága miatt Magyarországon. A 15. században még ritka az ország keleti felén, 3iy

Uo., 197.XX/5.8. 320 Uo., 147-148. 321 Az azonosításért és a technikai információkért Csupor Istvánnak mondok köszönetet. 322 Czeglédy /., 1988.98. 287