A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)
Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása
de a század végén, a 16. században már ide is eljut. Érdekes, hogy grafitos fazekaink többsége díszítetlen. Leletünkhöz hasonló, vállán és oldalán díszített osztrák fazék került elő a Kecskemét környéki Koháriszentlőrincen. 323 Főzőfazék fenék- és oldaltöredéke (Ltsz. 53.1069.21) 19. tábla/6. - Sárgásfehér agyagból készített. Szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, vékony falú, díszítetlen. Méretek: m.: 83 mm, fenékátm: 96 mm. Leletünk egyszerű, késő középkorban használt közepes űrtartalmú főzőfazék. Kályhaszemek A Csorbakőn előkerült kályhaszemek tál alakú típusúak voltak. A tál formájú kályhaszemek a pohár és hagyma alakúakhoz képest később jelentek meg, a 14. század végén tűntek fel Magyarországon. A 16. századtól kezdve azonban a szemeskályhákat általában tál alakú szemekből rakták, sőt még a népi anyagban is ez volt a leggyakoribb. 324 Kályhaszem vályú alakú sarokeleme (Ltsz. 53.1071.24) 20. tábla/l, 2. - Vöröses sárga anyagú, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt. Pereme egyenesen levágott. Kívül zöld máz fedi, ami a hőtől felhólyagosodott. Két darabra tört. Jó megtartású. Méretek: m.: 212 mm, sz.: 115 mm, mélység: 40 mm. A négyzetes tál alakú kályhaszemekből rakott kályha sarkának kiképzéséhez vályú alakú kályhaszemeket használtak. Ezek lehettek a tál alakú kályhaszemmel egybeépítve, ilyenkor egy plasztikusan formált kötéldísszel takarták el az összeillesztés nyomait. Más esetekben a tál alakú darab és a vályú formájú sarokelem külön készült, a kályha építésénél külön illesztették ezeket be. A tál alakú kályhaszemek anyaga a 15. század folyamán általánosan szürke, a 16. században azonban már a vörös vagy vörösessárga terjedt el. A kályhaszemek sarokelemei a kályha többi darabjához hasonlóan lehettek mázatlanok, ilyen került elő Fülekről, 326 Vácról. 327 Csorbakőihez hasonló zöldmázas sarokelemeket ismerünk Füzérről, amelyek anyaga vörös, illetve sárgás árnyalatú. 328 Leletünk formai analógiái tehát Fülek és Vác, de az anyagára és mázazására a legközelebbi párhuzam a Perényi tulajdonú Füzér. Tál alakú kályhaszem saroktöredéke (Ltsz. 53.1069.24) 20. tábla/4. - Vörös anyagú, homokkal soványított, jól iszapolt. Pereme egyenesen levágott, kissé megvastagodó, belseje meredeken tart a közepe felé. Belső oldalán egy gallér fut körbe. Zöldmázas, amely a szélén kissé megkopott. Méretek: m.: 115 mm, sz.: 76 mm. Leletünk párhuzamait ismerjük Füzérről, ahol ezt a típust a 15. század vége utánra és 1562 elé keltezik. Töredékünk és a vályú alakú sarokelem anyaga és mázazása olyan hasonló, hogy egy kályha darabjainak is tarthatjuk őket. Füzérhez hasonlóan a csorbakői két zöldmázas kályhaszem korát a 16. század első felére helyezhetjük. Tál alakú kályhaszem saroktöredéke (Ltsz. 53.1069.26) 20. tábla/3. - Szürke, redukált égetésű, homokkal soványított, jól iszapolt. Pereme egyenesen levágott, belseje ívelten fut a közepe felé. Mázatlan, kívül-belül megégett. 323 Szabó K., 1938. 102, 103, 465-466. ábrák. 324 Féld l.-Gerelyes I.-Gere L.-Gyürky K.-Tamási J., 1989. 197. 325 Hall /., 1992. 47, 191, 158. ábra/2. 326 Kalmár J., 1959. 22, XXXVI. tábla. 327 Miklós Zs., 1991. 97, 45. tábla/5. 328 Simon Z, 2000. 106. 329 Uo., 108. 288
