A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

lévő fúrt mélyedésből hat ívelt vonal indul a belső körhöz. A húrfeszítő peremén egy sorban öt kisebb fúrt lyuk. Méretek: h.: 120 mm, sz.: 33 mm. 7. Aprószerszámok Szuhogy-Csorbakőről A várban négy darab olyan apró méretű szerszám került felszínre, amelyet finomabb mívű munkákhoz használtak. Felmerülhet, hogy a pénzhamisító műhely eszközei voltak, de a várban korábban is kellett olyan munkákat elvégezni, amelyeknél finom szerszámokkal dolgoztak. Fúró nyele (Ltsz. 53.1130.1) 12. tábla/13. - Vékony agancsból készített hengeres nyél töredéke, rajta esztergályozott párhuzamos körök és egy lyuk a fúróhegy számára. Méretek: h.: 51 mm, átm.: 17 mm. A Zsigmond-korban a budai várpalotában csontmegmunkáló műhely dolgozott. A sima felületűre lereszelt agancsot esztergán díszítették, amin különböző gyűrűs mintákat tudtak előállítani. Ezeket simító vésővel készítették, a gyűrűk mélysége, szélessége és domborúsága a véső tartásától függött. Az esztergályos íjjal kombinált, lábbal hajtott esztergán dolgozott, amit az ábrázolások alapján tudunk.

281 A diósgyőri vár Zsigmondés Mátyás-kori rétegeiben szintén csontmegmunkáló műhely anyaga került elő, amely leleteinek jellege a budaihoz hasonló.

282 A csorbakői fúrónyél hasonló analógiáit ismerjük Budáról, a várpalotából,

283 illetve a domonkos kolostor törökkori feltöltéséből,

284 ezek a budai csontműhely termékei. Azonban közeli párhuzama ismert a diósgyőri várból is.

285 Leletünk tehát egy agancsból esztergált fúró nyele, amely jellegét tekintve közel áll a budai anyaghoz, de mivel Diósgyőr földrajzilag igen közel van Csorbakőhöz, ezért felmerülhet, hogy ott gyártották. Készítési idejét, a fenti analógiák alapján a 15. század közepére helyezhetjük. Fúró agancsnyéllel (Ltsz. 53.1067.39) 12. tábla/19. - Kovácsoltvasból készült, vékony kör átmetszetű fúró hegye, melynek vége letörött. Rövid, nyolcszögűre faragott, középen lyukas agancsnyele van. Jó megtartású. Méretek: a tárgy h.: 56 mm, a nyél h.: 35 mm, a nyél átm.: 18 mm. Majdnem épen megmaradt fúróleletünk az előzőhöz hasonló technikával készült, azaz a vízszintesen álló henger közepébe illesztették be a fúróhegyet. A budai várpalotában került elő egy hasonló és jó állapotban megmaradt fúró,

286 szintén Budán került elő egy olyan agancselágazás, amelyet nyolcszögűre faragtak és így alakították ki a fúró nyelét.

287 Ennek ellenére a budai anyagban viszonylag ritka a nyolcszög keresztmetszetű nyél. Itt elsősorban esztergált leletek kerültek elő, a nyolcszögű nyeleket pedig faragták. Diósgyőrből nem ismerünk ilyen faragott nyelet, így talán ott nem is gyártottak hasonlót, bár ezt a típust a másiknál sokkal egyszerűbb volt elkészíteni. Leletünk túl egyszerű típus, ahhoz, hogy távolról idehozzák. Feltehetőleg helyben gyártották, talán a várban, ahol a 15. században is valószínűleg dolgoztak különféle mesterek, akiknek ilyen apró szerszámra volt szükségük. n G. Sándor M., 1963. 112, 4. ábra. a Czeglédy L, 1966.229. 13 G. Sándor M., 1963. 116, 9. ábra/6. 14 H. Gyürky K., 1981. 62,18. tábla/8. 15 Czeglédy /., 1966. 236, VII. ábra. 16 G. Sándor M., 1963. 115, 8. ábra. 17 Uo., 117, 10. ábra. 281