A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 43. (2004)

Szörényi Gábor András: A szuhogy-csorbakői vár kutatása

Csipesz (Ltsz. 53.1067.75) 12. tábla/22. - Kovácsoltvasból készített csipesz. Szárai laposak és rugalmasak. Méretek: h.: 63 mm, sz.: 7 mm. Leletünk hétköznapi aprószerszám, esetleg pipereeszköz lehetett. A 15-17. századi alföldi, középkori Gyója faluból került elő párhuzama, de ismert a pozsonyi suburbium területéről is. 89 Vasár (Ltsz. 53.1067.63) 12. tábla/23. - Kovácsoltvas. Kerek, lapos fejének közepén vékony, hegyes szára van. Méretek: h.: 49 mm, a fej átm.: 23 mm, a fej v.: 5 mm. Pontos párhuzamát ismerjük a nevickei vár 14. század végi, és a 15. század '70-es évei közti rétegéből. A két lelet még méretében is hasonló. 8. Üvegleletek A vár területén több üvegtöredék került napvilágra, de ezek közül csak két tárgyat tudunk rekonstruálni. Üvegpalack talpa (Ltsz. 53.1067.80) 12. tábla/17. - Szürkés-zöldes üvegből készült gyürüs talp, közepén kiemelkedő csúccsal, szélein a palack oldalfalainak indítása. Méretek: átm.: 39 mm, m.: 19 mm. A leggyakrabban előforduló középkori üveglelet az ún. kettös-kónikus palack. Igen kedvelték és sokféle méretben készítették. A szakirodalom német eredetűnek tartja a formát, de a magyarországi darabok inkább velencei, illetve velencei hatású készítmények, amelyeket Velencében, vagy Magyarországra áttelepedve készítettek mestereik. A velencei palackok (angastare) többsége színtelen, áttetsző, tiszta üveg.

291 Az 1400-as évektől Zsigmond király Velence-ellenes politikája miatt lecsökkent a velencei üvegek mennyisége a magyarországi leletanyagokban.

292 Azonban ezen időszakban, azaz a 15. század közepén lendült fel Magyarországon az üveggyártás. Magyarország északi részein ekkor működhettek olyan mesterek, akik erdei hutákban dolgoztak. Ők nem tudtak olyan tiszta, áttetsző üveget készíteni, mint a velenceiek, ezek általában zöld színűek lettek, de termékeik, az ún. Waldglas-ok velencei mintákat utánoztak.

293 Leletünk formai jegyei alapján tehát velencei jellegű kettös-kónikus palack, amelyet zöld színe miatt helyi, felvidéki készítménynek tarthatunk a 15. század közepe utáni időkből. Közeli párhuzama ismert Muhi középkori mezővárosából, 4 de színes palacktalpak kerültek elő Kecskemét környékén is. " Üvegserleg töredéke (Ltsz. 53.1070.1) 12. tábla/16. - Fehér, áttetsző anyagú tiszta üveg. Igen magas, lassan szétnyíló tölcsér alakú serleg vékony szára, rajta egy nódusgyürű helyezkedik el. Alacsony, lefelé fordított harang alakú talpának szélei letörtek. Méretek: h.: 102 mm, a talp sz.: 41 mm. A másik töredékünk formailag a 16-17. századi velencei serlegtípusba tartozik, amelyet Európa sok területén hasonlóan jó minőségben gyártottak ugyanazon velencei 288 Horváth L. A.-H. Simon K., 1996. 548, 78. ábra/8. 289 Polla, B., 1979. XXXVI. tábla/l 1. 290 Dzembasz, O. V., 1999. 269, 299, XIII. tábla/52. 291 H. GyürkyK., 1991.25-26. 292

Uo.,16. 293 H. Gyürky K., 1989. 216-217. 294 Michnai A., 1982. 140, 12. ábra/6. 295 Szabó K., 1938. 112, 540, 544. ábrák. 282